Ajándék I.


 „És amit könyörgéstekben kértek, mindazt meg is kapjátok, ha hisztek.” 

(Máté evangéliuma 21. fejezet 22. vers)

Itt az ünnep. Mit szeretnél? Mit kérsz ajándékba?

Köszi, kedves vagy, de ne költsd feleslegesen a pénzed, nem kell semmi. Mindenem megvan. Vagy, ha esetleg nagyon akarsz valamit adni, akkor vegyél egy finom csokit, az elég lesz.


Ismerős a szituáció? Mikor szeretnéd kifejezni a másik felé, hogy szereted, hogy fontos neked, ő pedig elutasít, vagy beéri valami átlagos pótszerrel.

Csalódott vagy? Fáj?

És mit érezhet a Mennyei Atya? Aki arra bátorít; Jöjj hozzám! Kérj tőlem!

Mennyire fájhat neki a válasz: „Gazdag vagyok meggazdagodtam és semmire nincs szükségem” (Jel.3:17)!

Miért kérnék és mit is kérhetnék én az Istentől? – mondják egyesek – Úgysem fogja megadni, amit szeretnék! Vagy, ha megadja, annak feltétele és ára van. Azt később viszonozni kell, ezért inkább nem kérek semmit.

Mások pedig? Talán még mi is? Földhözragadt szívünkkel, csupán pillanatnyi, olcsó „csokoládé” ajándékért fohászkodunk: Uram, adj egy új autót, nagyobb házat, jobb munkahelyet, egészséget, boldogságot!

Pedig, a Mi Atyánk a legdrágább, a legnagyobb és a legtökéletesebb ajándékkal készül. S hogy az micsoda?

Egy hét múlva elárulom, addig legyen meglepetés!