Őrizd és tarts ki!


 „Itt tűnik ki a szentek állhatatossága, azoké, akik őrzik Isten parancsolatait és a Jézusba vetett hitet.”

Jelenések könyve 14:12 (Csia Lajos fordítása)

Advent első vasárnapja van, de minden olyan furcsa, szokatlan, feje tetejére állt. Áldott várakozás helyett félelem kúszik be folyamatosan a mindennapjainkba. Az áhított lecsendesedés, befelé fordulás, nyugalom nem mindenki számára életszerű. Mert mindenkinek nehéz. Máshogy és máshogy, de mindenkit megpróbál ez a helyzet, mindenki az utolsó erőmorzsáit igyekszik összekaparni úgy, hogy még nem látszik a fény az alagút végén.

Ma, ahogy felgyullad a hitet jelképező gyertya lángja, halld meg Isten különleges bátorítását! Lehet, hogy úgy érzed, ez most nem az a békés advent-időszak. Talán igazad van. Ez a kitartás adventje. Az állhatatosságé és a megőrzésé. Mert ki kell tartanunk, és ennek nincs más módja, mint hogy mindannyian Krisztusba kapaszkodunk. Isten felénk nyújtott karját kell megragadnunk, Ő az egyetlen, reményünk, az egyetlen, aki megszabadíthat. 

Talpon kell maradnunk, de ez csak Vele lehetséges, erre csak az Ő szeretete adhat erőt. Létfontosságú, hogy napi kapcsolatban legyünk Vele, és őrizzük mindazt, amit ránk bízott. A valódi értékeket, az ezeket védő parancsolatokat. Az evangéliumot. A hitet.

Azt a hitet, amit már próbák igyekeztek megtépázni, ami megélt már érthetetlen helyzeteket, ami szenvedett a Gecsemánéban, és ami ki tudta mondani a győztes szót: Elvégeztetett! Hitet, ami képes volt kapaszkodni Istenbe az áthatolhatatlan sötétség ellenére is, hitet, ami előre megmondta, lesz feltámadás. Krisztusba kapaszkodó hitet, mely előtt Krisztus hite áll példaként. 

Ahogy olvasod a fenti igét, Kedves Olvasó, azt kívánom neked, hogy találkozz ma különlegesen Istennel! Engedd, hogy valóban belépjen az életedbe, és őrizd a parancsolatokat, őrizd a Jézusba vetett hitedet!