Isten jót teremt


"Megalkotta Isten a különféle vadállatokat, a különféle jószágokat és a különféle csúszómászókat. És látta Isten, hogy ez jó." 

Mózes első könyve 1. fejezet 25. verse


Legtöbben egyes állatokat szeretnek, másoktól undorodnak vagy félnek. Egy alkalommal, amikor az egyiptomi tíz csapásról beszélgettünk, néhányan azt mondták, hogy szerintük a második volt a legrosszabb, amikor mindent elleptek a békák. Lehet, hogy többen elgondolkodtunk már azon, hogy hogyan láthatta Isten szépnek például a varangyot, a meztelencsigát, vagy a patkányt. És hogyan lehet jó a szúnyog, a kullancs, az egér, a poloska, vagy a számtalan állat, ami bejön a lakásunkba, kellemetlen dolgokat csinál, tönkreteszi a termést, megeszi, amit mi szeretnénk megenni, vagy betegségeket terjeszt? Nem beszélve a betegséget okozó baktériumokról és a vírusokról, mint például ez a mostani koronavírus is. 

Ezek szerintem mind jogos kérdések. Az olyan biológusok, akik hisznek Istenben, és abban, hogy valóban ő teremtette a világot hat nap alatt, a hetediken pedig megpihent (ahogy ezt a Bibliában olvassuk), érdekes és elgondolkodtató válaszokat tudnak adni arra a kérdésre, hogy ha kezdetben minden jó volt, akkor hogyan lehet, hogy most sok minden egyáltalán nem jó a természetben.

Nagyon érdekes volna egy ilyen biológia óra, de erre most nincs időnk, és nem is biztos, hogy mindenkit érdekelne. Induljunk ki inkább a saját tapasztalatunkból Istennel. Valószínűleg legtöbben, akik olvassák ezt az írást, egyetértenek abban, hogy amióta nyitottak Isten felé, azóta kicsit (vagy nagyon) más lett az életük, jó értelemben. Amíg a magunk emberi eszközeivel, módszereivel, indulataival, vágyaival éltük a napjainkat és próbáltuk megoldani a feladatainkat, a jó dolgok mellett azért lényegesen több volt a feszültség, a kudarc, mint ma, gyakrabban éreztük kilátástalannak a napi küzdelmeket, nem láttunk magunk előtt értelmes célt, és sokszor csak a túlélésre mentünk. Mióta beengedtük Istent az életünkbe, valahogy kezdenek a helyükre kerülni a dolgok. Gyakrabban érzünk békességet, helyzetek, melyekkel azelőtt nem tudtunk mit kezdeni, most megoldódnak, a csalódásokat könnyebben fel tudjuk dolgozni, látunk magunk előtt célt, és így tovább. Összegezve: kezd egyre rendezettebb lenni az életünk. 

Mitől van ez? Attól, hogy a saját emberi erőlködésünk mellett egyre inkább hagyjuk Istent is cselekedni. És amit Isten tesz, az jó. Isten jó rendet teremt. Ugyanúgy van ez a nagyvilágban is, mint a mi kis életünkben. A teremtés után, amíg az Isten által elgondolt rend szerint működtek a dolgok, addig minden jó volt. Az állatok is. Amikor az emberi belezavart ebbe, akkor kezdtek a dolgok összekuszálódni. De Isten, aki kezdetben átlátott a káosz felett és rendet tudott teremteni, ugyanezt ma is meg tudja tenni a mi kis életünkben. Sőt, a Bibliában azt olvassuk, hogy rendet fog tenni a világban is. Jézus ezt mondta: Íme, újjáteremtek mindent (Jelenések 21:5). Szeretnéd, ha ezt veled is megtenné? Hívd meg minden nap, hogy legyen része az életednek!

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Világosság a sötétségben

A tökfőzelék és a szeretet