Látás nélkül is hinni
“Jézus így szólt hozzá: Mivel látsz engem, hiszel: boldogok, akik nem látnak, és hisznek.“
Már a gyerekek is megtanulták a szólást: “Hiszem, ha látom.” Sosem szerettem ezt a mondatot. Ha valamit látok, abban már nem kell hinnem. Ha valamit látok, akkor azt már tudom, mert a saját szememmel megbizonyosodtam róla. Ez a szólás sosem tetszett nekem, mert hinni csak abban tudok, amit nem látok.
Egyszer valaki azt mondta nekem egy buszmegállóban állva, hogy nem hisz semmiben. Fogadtam vele, hogy én bebizonyítom, hogy mégiscsak hisz valamiben. Nevetett, és azt mondta, hogy nem fog menni. Ő meg van arról győződve, hogy nem hisz semmiben. Én megkérdeztem, hogy mikor jön a busz, mire ő válaszolt. “Na látod! - mondtam - Mégis hiszel valamiben. A menetrendben hiszel!”
Jézus meghalt. A tanítványok látták a kereszten, látták ahogy kínozzák Őt, és elmenekülnek. Utána néhányan látják az üres sírt, és értetlenül állnak a dolog mögött. Végül megjelenik előttük Jézus, és Tamás nem hiszi, mert nem volt ott. Nem tud elhinni egy ilyen történetet, és emiatt megbélyegeztük, és hitetlennek hívjuk miatta, pedig semmivel sem vagyunk nagyobb hívők mi sem.
Ha most azt mondanám, hogy én halott voltam, eltemettek, és harmadik nap feltámadtam, hinnétek nekem? Kétlem. Egyrészt, mert olvassátok amit írok, és az bárki írhatja ezt a mondatot, másrészt azért, mert ez egy hihetetlen történet. Tamás semmivel sem volt kevésbé hívő, mint mi. Tamás meg akart bizonyosodni róla, hogy mi az igazság. Jézus nem is vádaskodik, hanem lehetőséget ad neki, hogy megbizonyosodjon.
Sajnos ma nincs lehetőségünk megérinteni a sebeket. Nem tudunk oda állni Jézus elé, és beszélni vele. Sajnos már nem tudunk találkozni vele személyesen, de ez nem azt jelenti, hogy nem hihetünk benne. Nem látjuk Őt, de láthatjuk a műveit. Nem érinthetjük meg, de Ő megérintheti a lelkünket. Nem beszélhetünk vele, de Ő beszél hozzánk a Biblián, és a Szentlelken keresztül.
Tamás látta az élő Jézust, és hitt. Neked mi a kifogásod?
