Isten teremtményei vagyunk
"Mert az ő alkotása vagyunk Krisztus Jézusban jó cselekedetekre teremtetve, amelyeket előre elkészített az Isten, hogy azokban járjunk."
A bennünket körbevevő világban sok minden láthatatlan a szem előtt. Például, miközben látjuk az ajtókat, ablakokat, fiókokat, kereteket, tehát látjuk az asztalos munkájának végeredményét, nem látjuk a mester munkáját, ami összetartja őket: a csapokat és a nútokat. Ahhoz ugyanis, hogy egy fából készült keret a sarkokon, a keresztbordáknál, vagy épp a toldásoknál jól illeszkedjen, és tartsák egymást, a mesternek el kell készítsen egy csapot és egy nútot, amik pontosan egymásba illenek. A csap a léc egyik végén, a léc elvékonyításával kialakított T alakú nyúlvány, a nút pedig a másik lécbe vájt csatornaszerű, U alakú mélyedés. A csap és a nút pontosan illeszkedik egymásba, kicsit össze is szorul a kettő, egy kis ragasztó segítségével pedig rengeteg használatot ki is bír majd az ajtó vagy asztalkeret. Ha nem is ismerjük az asztalos szakma rejtelmeit, a végeredmény akkor is magáért beszél: valami szépet és hasznosat látunk. A lényeg, hogy a mester értett hozzá, és elkészítette őket nagy pontossággal és szakértelemmel. Mi történik akkor azonban, ha letörik a csap? Ilyenkor vendégcsapot készítenek: kifűrészelnek egy darabot a fából úgy, hogy egy nútot formáljon a mélyedés, és abba illesztenek bele egy vendég csapot, hogy újra hasznossá váljon a fadarab.
Az Efézusi levélben Pál nem állít kevesebbet, mint hogy a megújult keresztény élet Isten mestermunkája. Az emberi élet eltört és elromlott, amikor a bűn deformálta. Elveszítettük hasznosságunkat, és elveszítettük szépségünket is. Isten azonban újjá teremt bennünket, azért, hogy újra értelmet kapjon életünk. Isten ehhez felhasznál egy vendégcsapot is: Jézus Krisztust. Jézusban a keresztény újra készen áll, hogy ne öncélú életet éljen, hanem szolgáljon. Isten állított helyre bennünket, és ő készíti el a jó cselekedeteket is, melyek személyre szabottak mindenki életében. Egyrészt biztos lehetek, hogy Isten feladatot ad, másrészt nem azt kell tennem feltétlen, amit más. Isten olyan feladatot ad, amit el tudok végezni, és amiben örömömet lelem. Az életem nem véletlen műve, a mai napom a Mester által gondosan megtervezett és kivitelezett örömteli nap lehet, ha megtalálom a helyem, és belepasszolok az ő tervébe!
Vajon Isten milyen jót szeretne végeztetni veled a mai napon, amit más nem vesz észre, vagy talán nem tud megtenni? Vedd észre, és találd meg a számodra fenntartott helyet Isten országában!
(Csizmadia Róbert)
