Gyakorlati segítség

“Mert éheztem, és ennem adtatok, szomjaztam, és innom adtatok, jövevény voltam, és befogadtatok,…”
(Máté 25:35)


Ki az aki ha éhes, nem eszik? Ki az aki nem iszik ha szomjas? Ki az aki nem pihen ha fáradt?

Léteznek szükségleteink, melyekkel foglalkoznunk kell rendszeresen, ha szeretnénk életben maradni. Néha ezeket könnyű, néha nehéz kielégíteni. Van hogy észre sem vesszük, hogy egyáltalán van szükségletünk.

Egy munkahelyemen nehezemre esett észrevenni az éhséget. Reggel beültem az irodámba, és elkezdtem dolgozni. Kis idő múlva az egyik kollégám benyitott, és megkérdezte hogy ettem-e már. Mondtam neki, hogy még nem, de majd megyek reggelizni, csak befejezem azt amit csinálok. Erre meglepődve annyit mondott: “Már délután van.” Képes voltam órákig ülni a számítógép előtt anélkül, hogy észrevettem volna, hogy éhes vagyok, mert úgy belemerültem a munkámba. Szükségem volt egy személyre, aki figyelmeztet, hogy egyek. Attól a naptól kezdve minden nap benyitott hozzám reggel, és együtt elmentünk reggelizni.

Jézus itt nem egy szép elméletet tár elénk. Nem egy nagy teológiát mutat, hanem azt amit ez a kollégám tett. Egy egyszerű gyakorlatról beszél. Figyelj oda a másikra! Nem azért, mert ezért jutalmat kapsz. Nem azért, mert viszonozni fogják. Nem azért, mert akkor csodák fognak veled történni, hanem egyszerűen azért, mert kötelességed.

Képzelj el egy világot, ahol mindenki így gondolkozik! Jó lenne? Gondolj bele, hogy minden ember odafigyelne a másikra, és amikor szükséges, segítene neki. Milyen lenne ha ilyen világban élnénk ahelyett, hogy kihasználnak, hogy megpróbálnak minél jobban bepalizni, és amennyit csak lehet kicsalni belőlünk. Milyen jó lenne ha nem fogyasztói, hanem segítői társadalmunk lenne.

Nem feltétlen jelenti ez azt, hogy az utolsó szelet kenyered add oda a melletted ülőnek, és te éhezz, hanem azt jelenti, ha valaki nagyobb szükségben él mint te, akkor vedd észre, és találd meg a módját hogy segítesz. Tudom ez nem egyszerű. Van rengeteg olyan indok hogy miért nem tesszük ezt. Mégis Jézus azt mondja, hogy ez a kötelességed! Nem elég az ha “csak” imádkozol – ne érts félre, az ima is fontos – , hanem találd meg a módját hogy segíts!

Legyél ott fizikailag ha valaki szenved! Adj táplálékot ha valaki éhezik! Adj békét ha valaki ki akar lépni a zűrzavarból! Ez a kötelességünk! Ez a gyakorlati segítség!

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Világosság a sötétségben

A tökfőzelék és a szeretet