Istené a dicsőség
Istené a dicsőség!
A gyülekezeti predikaciók után, amikor a prédikátor lejön a szószékről a gyülekezet kijárata felé megy, és megáll a kijáratnál köszönteni a testvéreket. A legtöbben odamennek, még néhány szót váltanak az igehirdetővel, mintegy útravalóként. A gyülekezeti tagok pedig reflektálhatnak az elhangzottakra. Ez az istentisztelet nagyon szép és hasznos része mert csak itt van lehetőségünk beszélgetni egymással. Itt sokszor elhangzik: Atyafi, remek igehirdetés volt, köszönjük. Tudnunk kell, hogy az igehirdető egy közvetítő szerepet tölt be Isten és ember között. A felkészült prédikátor elmélyül a szövegben, kutatja az Írásokat, imádkozik, hogy a Szentlélek tegye érthetővé az Igét az ő számára és mások számára is. Közvetítőnek lenni nagy felelősség, mert nem torzulhat el az információ. Csak azt mondhatjuk el, amivel meg vagyunk bízva. Ezért is mondjuk egy prédikáció végén, amikor jönnek és megdicsérnek: Istené a dicsőség!
József, amikor álomlátó képessége miatt meghívást kap a fáraótól arra, hogy fejtse meg az álmot, József sem mondja azt: "Uram, köszönöm hogy észrevetted a remek képességemet, úgy van ahogy mondod. Én meg tudom fejteni az álmot, mert olyan ügyes vagyok." Mennyire büszkének hallatszik az ilyen kijelentés.
Sokszor hallok hasonlót, legyen szó zenéről vagy orvostudományról. Azért vagyok szomorú, amikor ilyeneket hallok, mert elfelejtjük, hogy minden képességünk az Úrtól van, és nem azért kaptuk, hogy kérkedjenek vele hanem azért hogy csatarendbe állítsuk és használjuk a jóra.
Napjainkban az emberek arra az egyszerűnek tűnő és rövid kérdésre keresik a választ: mi lesz velünk? Egyesek mindent megtesznek azért hogy megismerjék a jövőt. Kártyát vetnek, jóshoz mennek, horoszkópot olvasnak. Mások eltérő módon kutatják a jövőt: Bibliát olvasnak, tele vannak hittel, reménnyel, imádkoznak.
Istenben bízni azt is jelenti, hogy minden képességemet, amim csak van, az Úrnak ajánlom fel azért, hogy ezzel is dicsőítsem Őt. Óvakodjunk attól, hogy magabízókká váljunk és attól, hogy csak a magunk erejében higgyünk, mert mindent Tőle kaptunk.
