Távolról kicsi, közelről nagy...

„Mi Urunk Istenünk, mily felséges a te neved az egész földön, aki az egekre helyezted dicsőségedet.” 

Zsoltárok könyve 8:2

Eszembe jut egy példatörténet egy kisfiúról, aki megkérdezte az apukáját, hogy milyen nagy az Isten. Az apuka a magasban suhanó repülőgépre mutatott, mennyire pici, alig látszik, majd elvitte a fiút a repülőtérre és megmutatta, közelről milyen hatalmas is valójában. Hát így van ez a mi Istenünkkel is, minél közelebb vagyunk hozzá, annál hatalmasabbnak látjuk. 

 

Uram, mekkora vagy az én életemben? Mit jelent számomra, hogy hatalmas vagy? Mit jelent ez, amikor bajban vagyok, amikor fölém nőnek a problémáim, amikor megrémít amit a világban, és sokkal inkább, amit önmagamban látok, és alig látlak a gondoktól téged? Ilyenkor szeretném a legjobban tudni, hogy hatalmas vagy, Mindenható Isten, végtelen szeretettel, tökéletes megoldásokkal és megértéssel. Néha olyan nehéz, de segítesz kapaszkodni és imádkozol értem, hogy el ne fogyatkozzék a hitem. Nem szeretem azokat az időszakokat, amikor ez küzdelmes, amikor nehéz így látni téged, amikor meg kell tagadnom, amit érzek, amit a saját szememmel látok és bizalmat kell szavaznom újra és újra neked. Neked hinni, nem magamnak. Mégis, talán ezek az időszakok a legfontosabbak az életemben. Ilyenkor tanítasz arra, hogy semmi ne szakíthasson el a szeretetedtől.
Úgy szeretnélek még közelebbről látni, még nagyobbnak, még jobban megismerni. Belefeledkezni abba, hogy micsoda gyengéd gondoskodás és figyelem társul a végtelen hatalmad mellé. Látni, hogy itt vagy - a legnehezebb dolgokban is te, az egekben, a hatalmas hegyek felett lakó felséges Isten. Itt, közel hozzám, közel hozzánk.

Azt szeretném, hogy legyen felséges, hatalmas és valóságos a te neved a számunkra, minden nap, minden körülményben!

 

Dudás Enikő

https://www.youtube.com/watch?v=tKlKz8zNcQ0