Jó tett helyében...
Pál levele a galatákhoz 6:9
Már régen magad mögött hagytad a népmesék cifra mintát éneklő madarait, megjártad az Üveg-hegyet és az azon túli vidéket, harcoltál a hétfejű sárkánynál is félelmetesebb ellenségekkel. De hiába szólítottad öreganyádnak a rőzsét gyűjtögető anyókát, hiába mentél el az Óperenciás-tengerig hétmérföldes csizma nélkül, mezítláb, nem lett tiéd a fele királyság, és rá kellett jönnöd, hogy a való életben más törvények uralkodnak, mint a mesék tündér-világában.
Itt a Földön sokszor minden a visszájára fordul. Rosszat kapsz, pedig a segítségért cserébe nem az árulás lenne a fiztség. Már bölcs Salamon is megírta, hogy „nem a gyorsak győznek a futásban, nem a hősök a harcban, nem a bölcseknek jut a kenyér, nem az értelmeseknek a gazdagság és nem a tudósoknak a jóindulat, mert mindezek az időtől és a körülményektől függnek.” (Prédikátor 9:11)
Akkor mégis, mi értelme jónak lenni? Mi értelme törekedni az igazságra? Mi értelme törvényesen élni? Vagy csak a jutalomért próbálkozol azzal, hogy jó legyél? Van még egyáltalán olyan kegyes cselekedet, melyhez semmilyen önző érdek nem csatlakozik?
Isten látja tehetetlen vergődésedet a kérdések áradatában, és ma reggel a talányok helyett szeretne utat mutatni neked. Mindannak ellenére, ami a világban van, ahogy a világ működik, te törekedj mégis a jóra! Nézd Jézus Krisztus életét, és gondolkozz el azon, megérte-e neki? Megérte megvendégelni több, mint 5000 embert annak tudatában, hogy nagy részük Barabbást fog kiáltani? Megérte az utolsó vacsorán megmosni az áruló lábát? Megérte gyógyulást adni 10 leprásnak tudva, hogy csak egyetlen egy fog visszamenni, megköszönni?
Isten ma üzen neked: megérte. Megéri. Mert csak így érdemes élni a világban. Mert így Ember az ember. Mert erre lettünk teremtve. Mert legbelül benned és bennem is ott lüktet az Istentől kapott élet, ami hajt a jóra.
Hát éljünk jól! És ne számítson a jutalom! Ma reggel határozd el magadat velem, hogy nem azt nézzük, mit kapunk cserébe. Nem számolgatunk, nem sakkozunk, nem mérlegeljük, ki jár majd jobban, hanem tesszük azt a jót, amire Jézus sarkall minket.
Ma reggel határozzuk el magunkat arra, hogy ápoljuk az Istennel való kapcsolatunkat, és folytatjuk azt, amit Jézus megkezdett. Akkor is, ha mások észreveszik, és akkor is, ha itt a Földön semmi jutalom nem jár érte. Hidd el, Isten nem siklik el az áldozataid felett, ő mindent feljegyez. És Ő soha nem feledkezik el a jutalomról sem.
Hát élj mától fogva Jézus lábnyomában, és tedd mindazt, amit Ő diktál neked!
