Jézus örök szava
„Az
ég és a föld elmúlnak, de az én beszédeim semmiképpen el nem múlnak.”
(Máté evangéliuma 24. fejezet 35.vers)
Ó,
hányszor kérdeztem már: Uram, ezt most miért engedted, engeded meg? Miért van
az, hogy a gonoszoknak minden sikerül? Miért boldogulnak jobban azok, akik
erőszakkal átgázolnak másokon? Nekünk pedig, akik hiszünk, miért kell annyi nehézségen,
betegségen, stb. átmenni?
És
amire ilyenkor mindig rájövök, hogy az Istenben való ’csalódásom’ valódi oka
az, hogy nem az én forgatókönyvem szerint alakultak, alakulnak az események, és
hogy olyan dolgokat kérek számon rajta, amit Ő sohasem ígért.
Ugyanakkor
az evangéliumokat olvasva, kissé megnyugszom, mert látom, hogy ezzel nem vagyok
egyedül. Hiszen a tizenkettőnek is volt egy jól behatárolt messiásképe és mikor
Jézus kilépett az általuk megkoreografált szerepből azonnal értetlenkedni
kezdtek.
Különösen,
mikor a szenvedésről és a haláláról beszélt nekik. Vagy, mint itt Máté 24.
fejezetében nemzeti büszkeségük, a Templom pusztulásáról szól. Mikor? Hogyan?
Kérdezik sorban. Ez a világvégével egyenlő!
Világvége?
Ó, hányan csalódtak és fognak csalódni a jövőben is, mikor Jézus nem az
általános elképzelés szerint zárja le a bűn történelmét. Mikor világi vagy vallási
nagyhatalmak játékát lesve kiáltják; ez már a vég!
Akkor
megszólal Jézus: Ez még nem az! Előbb benned és általad kell, hogy megszólaljon
az Isten országának evangéliuma (14.vers). Előbb döntened és mindenkinek
döntenie kell e hívó szó mellett vagy ellen.
A
különböző összeesküvés elméletek keresgélése, gyártása, a világ eseményein való
sopánkodás, vagy az önsajnálat helyett, készülj Jézus visszajövetelére
megfogadva az Ige szavát:
„Keressétek
az Urat, amíg megtalálható, hívjátok őt segítségül, amíg közel van.
Hagyja el a gonosz az ő útját, és a bűnös férfiú gondolatait, és térjen az
Úrhoz, és könyörül rajta, és a mi Istenünkhöz, mert bővelkedik a
megbocsátásban.
Az
én beszédem, amely számból kimegy, nem tér hozzám üresen, hanem megcselekszi,
amit akarok,” (Ézs.6-11)
