Öröm a hívő gyermekek miatt
"Nagyon
örültem, hogy találtam gyermekeid között olyanokat, akik igazságban járnak,
úgy, ahogyan parancsolatot kaptunk erre az Atyától."
János apostol 2. levele, 4. vers
Fiúnk egy éves és
egy napos volt, mikor kapaszkodás nélkül átment az ágytól a polcig. Micsoda
öröm volt. Utána feleségemmel egymással szemben leültünk a szőnyegre, és
fiúnknak át kellett szaladnia egyikünktől a másikig. Elég közel ültünk
egymáshoz ahhoz, hogy ha elvesztené az egyensúlyát, valamelyikünk el tudja
kapni. Még fotón is megörökítettük ezeket az első derűs lépéseket. A játékot ő
is nagyon élvezte. Boldog nevetéssel jutalmazott minden egyes sikeres
megérkezést. Nagyszerű élmény volt mindhármunk számára. (Ma már némileg módosult a helyzet. Most már
annak is örülünk, ha nem szaladgál annyit, hanem nyugodtan leül egy helyre.)
Épp ilyen öröm gyermekeink hitbeli tipegése is. Ebben is álljunk ott mögötte, hogy elkaphassuk, ha elvesztené lelki egyensúlyát. Fontosak a közös imák, közös éneklések, közös mesélések a Bibliából. És legfőképpen arra kell figyelni, hogy gyermekünkkel való kapcsolatunkat az a feltétel nélküli szeretet kösse össze, amit mi a mennyei apánktól megtapasztaltunk. Ha ezt tesszük, akkor a mi gyermekeink is az „igazságban járnak” majd.