Hivatkozási alap

„Senki ne dicsekedjék őelőtte. Hisz általa ti a Krisztus Jézusban vagytok, aki Istentől bölcsességül, igazságul, szentségül, és váltságul lett nekünk. Hogy amint meg van írva: Aki dicsekszik, az az Úrban dicsekedjék.” 
1Korintusi levél 1. rész 29-31 versek
Egy alkalommal Nabukonodozor király a palota teraszán sétált. Szétnézett, majd így kiáltott: Ez az a nagy Babilon, amit én építettem királyi székhelyül, hatalmam ereje által, fenségem dicsőítésére! Hasonló mondatokat úton útfélen ma is hallhatunk:
-          Én építettem fel a házamat, a vállalatomat… ezzel a két kezemmel!
-          Én húztam ki a barátomat a csávából.
-          Én megmondtam neki az igazat!
-          Én aztán nem így tettem volna!
-          Kérdezzetek engem! Én tudom a megoldást.
Megfigyelted: Én! Én! Én!
A mai Ige meg arról szól, hogy ne dicsekedj! Különösen ne a magad erejével, bölcsességeddel, nagyságoddal! Ne saját magad légy a hivatkozási alap. Ha már dicsekedni szeretnél, akkor hivatkozz arra, akinek mindent köszönhetsz. Az erődet, az ötleteidet, a jó gondolataidat. Hivatkozz arra, aki az alap. Akitől mindent kaptál. Ne a büszkeséged, a hőzöngés vagy, hogy neked mid van – legyenek gondolataid, beszélgetésed központjában, hanem hivatkozz Jézusra, akinek mindent köszönhetsz.

Nem Neki van rá szüksége, hanem NEKED! S ha gyakorolod, meglásd, sokan szeretni fognak! Azt fogják majd mondani: De jó vele beszélgetni! Árad belőle a hála, a megelégedettség, a köszönet. Szeretnéd ezt? Rajtad áll! Kezdj el még ma minden jóért Őrá hivatkozni!

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Egy ismerős ismerőse

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Mint a villámlás