Szeretet kötelékeivel

Emberi kötelekkel vontam őket, a szeretet kötelékével. Úgy bántam velük, mint mikor valaki arcához emeli gyermekét: jóságosan enni adtam nekik.
Hóseás könyve 11:4

Épp a napokban beszélgettem valakivel arról, hogy mennyire beteggé tud tenni embereket, ha hamis kép él valakiben Istenről. Ezek a torz elképzelések vagy abból fakadnak, hogy még nem ismerjük eléggé, vagy valahogyan hazug gondolatok férkőztek elménkbe Istenünkkel kapcsolatban.

Ma úgy látjuk Istent, mint egy szerető, gondviselő, türelmes Apát. Izrael – Isten népe – olyan számára, mint gyermeke, akit szeretettel nevelt. Járni tanította, magához emelte, táplálta, gondoskodott róla. Ennek ellenére elhagyták, idegen istenekhez fordultak. Hálátlanok voltak. Isten szíve mégis újra és újra megindult rajtuk.

A mi két és fél éves fiúnkat mostanában próbáljuk szobatisztaságra nevelni. Ami a lányunknál pár napos váltás volt, az már most több, mint egy hónapja tart és még nem értünk a végére. Van amikor sokáig nagyon ügyes, de azért még vannak „balesetek”. Nem mondanám a legkellemesebb szülői feladatnak a nyomok eltakarítását. De amikor, megáll, és azt mondja „boci” (mármint: bocsánat), akkor megindul a szívünk.

Felnőtt életünk során is történnek „balesetek”, de még jellemzőbb a szándékos lázadás, hűtlenség, Istentől való eltávolodás. Amíg a számunkra kiszabott kegyelmi idő le nem jár, mi is mondhatjuk: „bocsánat”. A szívből jövő, őszinte bűnbánatot Jézus érdemeire tekintettel Isten nem fogja visszautasítani. Magához ölel, körülvesz szeretetével, és újra elindít a kegyelem útján.


SZILÁGYI JÓZSEF:
HÓSEÁS KÖNYVÉBŐL

Elhagyott a saját népem,
akit szerettem, nem szeret!
Nem vagyok fontos, nem kellek
nekik; kidobva Kincsük az útfélen.
Kit illet barátság, tisztelet?
Bizodalmát od’adta másnak.
Elfeledkeztek rólam, már csak
én hordom szívemben népemet:
mint férj búsul hűtlen társa után,
úgy szánom őt, aki csalfán s bután
nélkülem próbál ma boldogulni...
Egyszer, ha szíve fog megfordulni,
s meglátja, mennyire szeretem őt:
térdre hull hűséges Ura előtt…


Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Világosság a sötétségben

Gyakorlati teológia