Megváltásunk ára
"tudván, hogy nem veszendő dolgokon, ezüstön vagy
aranyon váltattatok meg atyáitoktól örökölt hiábavaló életmódotokból, hanem drága véren, a hibátlan és szeplőtelen Báránynak,
Krisztusnak a vérén."
Péter 1. levele 1:8-9
-
Nos, lássuk akkor, mit tudsz felajánlani cserébe?
- Mit szólnál a föld teljes aranykészletéhez?
Úgy is szereted a csillogást, a dicsőséget!
-
Igen, így van, de az neked nem áldozat. Egy szó, és ott terem kétszer annyi
helyette.
-
Jó, látom értesz az alkuhoz. Az anyagi dolgokat lehet pótolni. Vannak még itt
gyönyörű állatok, választhat közülük. Tiéd lehet, azt csinálsz velük, amit
akarsz.
-
Rendben is lenne, de mit kezdjek pár birkával, meg marhával. Pótolhatóak.
-
Esetleg egy angyal?
-
Kevés! Egyébként ők is csak a te teremtményeid.
-
A Teremtő? Ettől többet, nem adhatok!!
…
Természetesen
ez csak egy elképzelt párbeszéd Isten és Sátán között. Valamit azért soha nem
szabad elfelejtenünk: Isten a legtöbbet, legjobbat adta értünk, hogy bűneink
rabságából megváltson bennünket. A Teremtő Isten maga lép a teremtményei helyébe.
Felfoghatatlan szeretet! Ehhez mi nem tudunk semmit sem hozzátenni.
Mégis,
hányszor fordul elő, hogy mint egy hálátlan, elkényeztetett gyermek,
félredobjuk a szüleinktől kapott méregdrága ajándékot. Egy gyermek, vagy egy
fiatal addig nem tudja igazán felfogni a pénz értékét, amíg nem neki kell
fizetnie a számlákat. Nem értik, hogy miért nem lehet kivenni a bankautomatából
bármikor, bármennyi pénzt. Nem tanulták meg, hogy a számlákra kellő fedezetnek
kell előteremteni.
A jó
hír az, hogy Jézus áldozata a te bűn-tartozásodra is kellő fedezetet nyújt? Mit
kezdesz ezzel a lehetőséggel?
