Ki a felebarát?
"Egy ember ment le Jeruzsálemből Jerikóba, és rablók kezébe esett, akik kifosztották, meg is verték, azután félholtan otthagyva elmentek. Történetesen egy pap ment azon az úton, de amikor meglátta, elkerülte. Hasonlóképpen egy lévita is odaért arra a helyre, és amikor meglátta, ő is elkerülte. Egy úton lévő samaritánus pedig, amikor odaért hozzá és meglátta, megszánta; odament, olajat és bort öntött sebeire, és bekötötte azokat. Aztán feltette őt a saját állatára, elvitte egy fogadóba, és ápolta. Másnap elővett két dénárt, odaadta a fogadósnak, és azt mondta neki:- Viselj rá gondot, és ha valamit még ráköltesz, amikor visszatérek, megadom neked.
- Mit gondolsz, e három közül ki volt a felebarátja a rablók kezébe esett embernek?
Ő így felelt:
- Az, aki irgalmas volt hozzá.
Jézus erre ezt mondta neki:
- Menj el, te is hasonlóképpen cselekedj."
Lukács evangéliuma 10:30-37
Egy farizeus egy komoly kérdéssel jön Jézushoz. A fő kérdéssé mégis a második válik: Ki az én felebarátom? Nem általános, életrendező szabályt, hanem egyedi esetre alkalmazható törvényt, listát vár, hogy mindig magánál hordozhassa, aprólékosan betarthassa, és ne lehessen azzal vádolni, hogy nem tartja meg a törvényt. Jézus nem egy listát mond el neki, hanem egy történettel illusztrál.
Két vallásos ember is otthagyja az összevert embert, amíg egy ellenség időt, pénzt és energiát pazarol az ismeretlen idegenre.
A papok és a léviták a törvénytudók és a farizeusok fölött álltak rangban, tehát a farizeusok, nem kellemes érzésekkel viseltettek a feletteseik iránt. A farizeusok nagyon fontosnak tartották a szegények megsegítését. A zsidók és a samaritánusok ellenségei voltak egymásnak évszázadok óta.
A farizeus, amikor hallotta, hogy egy pap érkezik, azt mondhatta, hát persze, mit várhatnánk a papoktól? A következő utas biztos egy farizeus lesz. Majd ő megmutatja, hogy milyen a felebaráti szeretet! De nem! Egy samaritánus érkezik. Meghökkentő! A történet így nem arról szól, hogy ki a felebarát, hanem arról, hogy hogyan kell szeretni. A farizeusok is elöl jártak a betegek és elesettek megsegítésében, de a motivációjuk nem a szeretet, hanem a kötelességteljesítés és a cselekedetek hangsúlyozása volt.
Jézus a történet végén ugyanúgy kérdez, ahogyan a farizeus az elején: "Ki a felebarátod?" "Az, aki segített rajta" - válaszol a farizeus. Ezzel ő maga mondta ki, hogy nem az a lényeg, hogy ki az én felebarátom, hanem hogyan kell hozzá viszonyulnom. Segíteni kell rajta, mégpedig szeretetből.
