Jézus öröme
„Abban az órában így ujjongott Jézus a Szentlélek által: "Magasztallak, Atyám, menny és föld Ura azért, hogy elrejtetted ezeket a bölcsek és értelmesek elől, és felfedted a gyermekeknek. Igen, Atyám, így láttad jónak.”
Lukács 10:21. Új Prot. Ford.
Sokszor tapasztaltam, hogy egy olyan családban, ahol naponta kézbe veszik a Bibliát, egy ötéves gyermek többet tud, mint egy idősebb „vallásos” személy, aki büszke arra, hogy őt ilyen vagy olyan vallásúnak keresztelték meg gyermekkorában. Sokszor találkozom olyan személlyel, aki, bár iskolázottság szempontjából nem jutott fel a létra legmagasabb fokára, de ízesen és helyesen hasogatja Isten beszédét.
Van egy kedves erdélyi Gábor-cigány barátom. Egy alkalommal bejött abba a turista-csapatba, akikkel Erdélyben jártunk, és „szájtátva hallgatták” a csoport tagjai, ahogy Jézusról beszélt. Egyszerűen, tisztán, őszintén, hitelesen.
Jézus ujjongott, amikor látta, hogy egyszerű emberek élete megváltozik, amint megértik az igazságot. Hálát adott ezért mennyei Atyjának.
És mivel ők „gyermekek”, egyszerűek, talán pontosan ebből adódik, hogy amit tudnak, arról örömmel beszélnek. A „bölcsek és értelmesek” talán a még-megfelelőbb alkalomra várnak. Vagy valamiféle isteni indíttatásra. Ezzel szemben az egyszerű emberek teszik, amit érzésük szerint tenniük kell.
Olvastam egy nagyon kedves testvérnőről, aki bátran átment a rendőrkordonon és az államfő kezébe adott egy Jézus élete című könyvet. Úgy érezte, erre indítja a Lélek. Az államfő mosolyogva elfogadta.
Úgy szeretnék egyszerű, gyermeki lelkülettel állni Jézus előtt, és így indulni el, amikor erre indít. Úgy szeretném a lehető legegyszerűbben elmondani másoknak, amit megértettem az Igéből. Úgy szeretném, ha rólam is azt mondaná: Atyám! Olyan boldog vagyok, hogy ez az én egyszerű gyermekem megértette, amit az ő életében tettem. Megértette akaratomat. És egyszerűen, szívesen, hitelesen és örömmel szolgál nekem.
Ha Te is szeretnéd – csatlakozz hozzám!
