A kereskedő és a gyöngy

Máté evangéliuma 13:45-46
Tulajdonképpen ő nem is volt okos. A házát, az úszómedencéjét, az autóját, a ruháit, a nyaralóját, a garázsát, a lakóautóját mind odaadni, csak azért, hogy egy gyöngy tulajdonosa lehessen? Sokra nem ment vele. Nem vehette magára, nem vitte el sehova, nem lakhatott benne, nem adott meleget.
Jézus a megalkuvást nem tűrő keresés elszántságát és lendületét példázza ezzel a kis történettel. A kereskedő nem törődik a közvéleménnyel, nem gondol a jövőre, nem érdekli a kritika, mindent kész feláldozni, hogy megkapja, amire mindennél jobban vágyik.
Mi vágyunk-e ennyire a mennyek országára? A fuldokló ember levegő iránti vágyához fogható-e a vágyunk Isten iránt? Vagy jobban érdekel, hogy mit mond ez a világ, mit tart divatosnak és mit elvetendőnek? Kinek a tetszését keressük? Isten véleménye számít, vagy az, ahogyan a többség vélekedik?
Figyeld meg, mennyire meghatározza ezt a világot az, amit divatnak hívunk. Valaki mindig felülről diktálja, hogy az emberek hogyan gondolkodjanak öltözködésről, erkölcsről, a jó és a rossz megkülönböztetéséről, mindenről. Az emberiség nagy része teljesen védtelenül áll ezelőtt a hipnotikus hatás előtt és tömegek nem is védekeznek ellene, mert nem érzékelik ennek a veszélyeit.
Minden gonosz erő ezen a világon arra törekszik, hogy ne akarjuk a jót, tekintsük azt viszonylagosnak és halványuljon el a vágyunk a mennyek országa tisztasága iránt. Pedig azért vagyunk a világon, mert Isten lehetőséget adott nekünk arra, hogy válasszuk azt a jót, amire Isten rendelt bennünket. Ennek hatalmas akadálya az a zavar az adásban, ami a lényegtelennel tölti meg az életünket, hogy ne legyen energiánk az egyetlen lényegesre.
A mennyek országa valóságos. A vágyunk iránta szintén valóságos kell, hogy legyen. Szorítsunk ki minden lényegtelent az életünkből, hogy a mennyek országa valóságosabb legyen már ebben az életben, mint amit a világ diktál.