Az Istenben bízók békéje

"Akinek szilárd a jelleme, azt megőrzöd teljes békében, mert benned bízik.”

Pál apostol azt mondja, hogy Isten békessége “minden értelmet meghalad” (Pál levele a filippiekhez 4:7). Ez az a “teljes béke”, amiről Ézsaiás próféta is ír. A Septuagintában, az Ószövetség görög fordításában nem véletlenül található meg ugyanaz a szó a két igében, (εἰρήνη - eiréné - béke) már a bibliafordítók is tudták, hogy itt bizony csak ugyanarról lehet szó. Ebben a békességben az a különös, hogy nem lehet megmagyarázni — ahogyan Pál erre nagyszerűen rámutatott.

Mondok egy példát. Nem tudom, hogy elgondolkoztál-e már rajta, amikor buszon ültél, hogy bármikor baleset érhet téged? Nem akarlak megrémíteni, de sajnos tényleg ez a helyzet. A buszon (az autóban, a vonaton, a repülőben, a hajón) tulajdonképpen egyetlen ember kezeiben van a sorsod: a vezetőében. Meg annak a néhány száz mérnöknek és gyári munkásnak, akik a járművet, amin ülsz, elkészítették és karban tartják. Ha az ember elkezd gondolkozni, hamar a paranoia tünetei kezdhetnek jelentkezni rajta: kezdve attól, hogy a gumi kilyukad, a kerék kiesik a helyéről, a váltó beragad, a motor tönkremegy… bármi elromolhat, és az utas gyakorlatilag nem tehet semmit. Mindannyian a vezető kezében vagyunk, az ő szakértelmére bízva. De az ember azért felszáll arra a buszra, hiszen bízik benne, hogy a sofőr biztos a dolgában, éppúgy, mint azok a szakemberek, akik a jármű működéséért felelnek. Nem kell aggódnunk — bármennyire is megmagyarázhatatlan a nyugalom, a ránk leselkedő kismillió veszélytől nem félünk, mert biztos kezekben vagyunk.

Már biztos észrevetted, de a fenti leírás nem csak a tömegközlekedési eszközökre igaz, hanem az életünkre is. Életünk minden napján veszélyek millióinak vagyunk kitéve, mégis, legtöbben közülünk különösebb félelem nélkül élik az életüket. Az emberiség egy része persze csak a nemtörődömség miatt, egy másik azonban valami teljesen más miatt nem fél a holnaptól, és a mától sem. Ez utóbbi csoport azoknak a csoportja, akik az életüket Isten kezébe tették le. És akik ezt megtették, azoknak Isten békességet ígér: olyan békességet, amely minden logikát és magyarázatot nélkülöz. Félhetnénk is akár minden nap a legrosszabbtól, de aki Istenben bízik, azt ő teljes békében őrzi meg. 

Nincs mitől félnünk, jó kezekben vagyunk, hiszen Isten szakértelmére támaszkodunk. És ha mégis történne valami, akkor is ott van a védőháló: a szerető Isten segítsége. Nincs mitől félni. Kár is a veszélyeken gondolkodni, ha Isten óv bennünket.