Isten kezében
„Dávid ezt felelte Gádnak: Igen nehéz helyzetben vagyok. Inkább essünk az Úr kezébe, mert nagy az ő irgalma. Csak ember kezébe ne essem!” Sámuel második könyve 24:14 Fogtad a kezem, én pedig kapaszkodtam beléd. Fájt. Nagyon. Ekkora fájdalmat addig még nem éreztem, de tudtam, ennek az egynek van, lesz értelme. Ezt meg kell élni minden porcikámmal, de a vége jó lesz. A legjobb. És Te ott voltál mellettem. Fogtad a kezemet. Nem tudtál semmilyen varázsigét, amitől egyszerre eltűnt volna minden fájdalom. Nem tudtál velem helyet cserelni, hogy néhány percig Te vidd helyettem a terhet. Nem tudtad előretekerni az idő kerekét, rohant az magától is. De ott voltál mellettem, és fogtad a kezemet. És ez volt az, amire nekem szükségem volt. Hogy amit együtt kezdtük el, annak együtt éljük át lehetőleg minden pillanatát. Fogtad a kezem, és vettük annyiféleképpen a levegőt, ahányféleképpen kellett. Ott voltál velem, és együtt hoztuk a világra azt, akivel Isten áldott meg minket. Együtt...