Ami megmarad
“Az ég és a föld elmúlik, de az én beszédeim nem múlnak el.”
Márk evangéliuma 13. fejezet 31. verse
Mindannyiunk életében fontosak azok a dolgok, amik sokáig elkísérnek bennünket. Vannak közöttük olyanok, amiket éppen ezért öröknek is gondolunk, bár nem azok. Ilyen a család, a szeretet, a hivatás, az identitásunk, az elköteleződésünk is. Mégis, ha ritkán is, de megtapasztalható, hogy ezek is meg tudnak változni. Sajnos, nem élünk örökké itt a földön, ezért az élet része, hogy veszíthetünk el családtagokat és ezért nagyon szomorúak leszünk, vagyunk. De az egymás iránti szeretet is megváltozhat. Van, hogy nem vagyunk már képesek megbocsátani, vagy időben beismerni azt, amit elrontottunk, és ezért tönkremehet a szeretet-kapcsolat is. Az identitásunk és a hivatásunk is képes megváltozni az idők múlásával, mert a képességeink és a lehetőségeink is változnak, és ilyenkor új utakat találunk, az elköteleződésünk is módosulhat idővel.
Van azonban, ami nem változik meg soha - Jézus erről beszélt a fenti szövegben -: ez pedig az Ő szava. Nagy dolog ez, kérem szépen, főleg egy olyan világban, ahol az emberek egy része hol így beszél, hol úgy. Azt állítani magadról, hogy benned nem változik semmi, hogy ugyanaz maradsz örökre - elég hihetetlen. De Jézussal kapcsolatban ez a valóság! Bár figyelmesen kell végigolvasnod a Bibliát, és nem elég felületesen foglalkoznod a kérdéssel, míg belátod, hogy ez az igazság. Isten, az Atya, a Fiú, a Szentlélek mindig ugyanaz marad. Nem véletlen, hogy kijelenti magáról: Ő a volt, a van és a lesz, a kezdet és a vég, az első és az utolsó. Ráadásul ezt teljesen pozitív értelemben, velünk kapcsolatban mondja. Az Ő szeretete irántunk mindig ugyanaz marad. Mégpedig annyira, hogy ebbe belefér minden ember! Annyira, hogyha el is múlunk az időben, Ő emlékezni fog ránk, és feltámaszt minket az utolsó napon. Annyira, hogy végül mindenkit, aki viszont szereti Őt, megajándékozza az örökkévalósággal.
