Újra gyermek
Lásd, csupán arra jöttem rá, hogy Isten az embereket
becsületeseknek teremtette, csakhogy ők mindenféle okoskodásokhoz folyamodtak.
A prédikátor könyve az egyik kedvenc bibliai könyvem. Lehet,
hogy elsőre túl borúlátónak tűnik, de ha időt áldozol rá, hogy jobban megismerd,
akkor rájössz, hogy mennyire gyönyörű, mesteri írás. Egy hatalmas „és mégis” az
életre minden nehézség, visszásság, igazságtalanság és „hiábavalóság” ellenére.
Ma van a gyermekek világnapja, amikor is a gyermekek
jogaira, védelmükre és jóllétükre szeretnék felhívni az emberek figyelmét. A
világ különböző részein más és más napokon ünneplik, az üzenet azonban mindenhol
azonos: minden gyermeknek joga van biztonságban, szeretetben és lehetőségekkel
teli környezetben felnőni. Ez a nap emlékeztet bennünket arra, hogy a gyermekek
védelme és jogainak biztosítása nemcsak családi, hanem társadalmi felelősség
is, mindannyiunk közös kötelessége.
Egy gyermek sem születik bántalmazónak, a másikat semmibe
vevőnek, szeretetre képtelennek, homofóbnak, nőgyülőlőnek vagy rasszistának.
Mi, felnőttek neveljük őket azokká. Egy gyermek őszinte, nyitott, tele van
lehetőségekkel, kérdésekkel, szeretettel, kötődési vággyal. Persze, naívak és „nem
tudnak még semmit az életről”, de rendelkeznek sok olyan jó tulajdonsággal,
amiket a felnövésünk során nem egyszer elvesztünk, háttérbe szorítunk, és életünk
egyes pontjain újra kell tanulnunk. És igen, vannak veleszületett tulajdonságaik,
akár idegrendszeri eltéréseik, genetikai örökségük, de ezek nem hátráltatják őket
abban, hogy megfelelő körülmények között felnőve emberséges életet tudjanak
élni. „Isten az embereket becsületeseknek teremtette”.
Állj meg egy pillanatra, és gondold végig, milyen
tulajdonságod terén lenne jobb egy kicsivel közelebb kerülni gyermekkori önmagadhoz?
A segítőkészséged? Az őszinteséged? A nyitottságod? A kíváncsiságod? Még nem
késő újratanulni.
