Hogy ne fáradjunk bele...

A jó cselekvésében pedig ne fáradjunk el, mert a maga idejében aratunk majd, ha meg nem lankadunk.
Pál levele a Galatákhoz 6. fejezet 9. verse

Annyi mindenbe bele lehet fáradni, amit teszünk! Még akkor is, ha jó az.

Bele tudunk fáradni szülőként a kisgyermekeink nevelésébe. Mert türelmünket felőrlik a rosszalkodások, a hisztik, erőnket a kialvatlansáng, lelkesedésünket a felőlük áradó ellenállás. Bele tudunk fáradni tanárként a tanításba. Mert túlterhel minket az állandó adminisztráció, módszereinket eredménytelenné teszi az együttműködés hiánya, vagy a neveletlenség. Álmainkat összetörik a túlzott szülői elvárások, akik azt gondolják nekünk, az iskolának kellene helyettük is embert faragni a gyermekeikből. Belefáradunk a szegények megsegítésébe. Mert sokan kihasználnak bennünket és csak annak tettetik magukat. Vagy mert azt látjuk, hogy amit adunk, adni tudunk kevés, mert néha ugyan a tüzet eloltja de minden segítség csak egy csepp a problémák tengerében és nem jutunk el azok valós megoldásáig. Ugye sorolhatnám még?
Mintha az egész világ összefogott volna az ellen, hogy cselekedjük a jót és még saját, belső ellenállásunkról nem is beszéltem. De mit tudunk tenni ellene? Mi motiválhatna még bennünket?

Pál a reményt fogalmazza meg válaszként. Mégpedig azt, hogy mindennek lesz következménye és az aratás nem marad el. Lehet, hogy látszólag eredménytelennek látod, amit tettél, de ez nem így van. Minden jó gondolat, minden szeretettel teli nevelés mély nyomokat hagy gyermeked szívében és lelkében. Később, mikor szüksége lesz rá, a Szentlélek eszébe juttatja majd, mert Isten együtt dolgozik minden szülővel. Lehet, hogy kilátástalannak érzed  tanári pályád, zsákutcának, amiből nem tudsz kijutni, de nem így van. Minden használható tudás, aminek megszerzéséhez hozzá segíted bármelyik diákodat, végül eredményre vezet. Mert a Szentlélek minden fontosat eszébe juttat majd, mikor szüksége lesz rá, mert az Isten a tanárokkal dolgozik. És lehet, elkeseredsz, mert kihasználták a jó szíved, mert becsaptak, vagy mert nem volt elég, amit adni tudtál. De ez sem volt sohasem eredménytelen, mert meg lesz a gyümölcse. Aki kihasznált, annak szíve idővel meglágyulhat a meg nem érdemelt szeretet megtapasztalása miatt, vagy megkeményedik és Isten megítéli őt. De minden kis segítség, még két fillér is (lásd özvegyasszony két fillére példázat) jókor érkezik, mert végül sok kicsi sokra megy. Ne feledd el a legnagyobb jó dolgok mindig sok kicsi, megcselekedett jó dolog szövetéből tevődik össze. Hiszen egyetlen ember halála (ami a valaha élt és ma élő összes ember létszámához képest kicsinek tűnhet) elég lett mindannyiunk megváltására. Igaz, ez a Valaki, Krisztus volt!

Legyen hát reménységed és ne fáradj bele a jó cselekvésébe! Mert amikor azt teszed, Istennel együtt dolgozol!

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Egy tánc az esőben

Ez nem az a nap!

Jabéc imája