Nem számít...
Lassan közeledik az év azon időszaka, amikor a keresztény
világ megemlékezik Jézus Krisztus golgotai kereszthaláláról. A kereszt tette
lehetővé azt a csodát, amit örök életnek hívunk, amit bűnbocsánatnak és
kegyelemnek nevezünk. A kereszt maga az ajándék és mi időnként félre
értelmezzük. A kereszt nem csak két darab fa, amelyek megtartották Krisztus
testét. A kereszt engedi a hibát, engedi a megbocsátást és engedi az újrakezdést.
A kereszt adja a nyugalmat és veszi le az élet terheit.
Az ókori Izrael még nem ismerte ezt a keresztet és ennek az
lett az eredménye, hogy több, mint furcsán gondolkodtak Istenről, aki ezt szóvá
is tette (Ézs.1.fej.). Ez a szóvá tétel nem csak feddés, hanem tanítás is volt
egyben. Megbotránkoztató kijelentéseket olvashatunk, amelytől felszökhet a
szemöldökünk. Úgy tudom ezt elképzelni, mint amikor az, akit szeretünk értetlenkedik
vagy újból és újból ugyanabba a hibába esik és kicsit nyersebben, talán
hevesebben adjuk a tudtára aggodalmunkat, félelmünket. Isten ebben a részben
nagyon emberien viselkedik, talán nem véletlenül. Kicsit hevesebben, talán
nyersebben fejezi ki magát. Kijelenti, hogy neki nem kell az állatáldozat, nem
kell a véres áldozat, nem számít az, hogy a nép elment a templomba, sőt az sem,
hogy imádkozott. Érdekes, nem? Azt gondolnánk, hogy Isten ezekre vágyik, ezek
jelzik számára, hogy komolyan vesszük Őt.
Ezek a szavak nem csak akkor voltak érvényben. Az Úr a
minden napi életünk tisztaságára vágyik, hogy azok az alapelvek érvényesüljenek,
amelyeket Ő állított fel. Ma, a 21.században nem attól válok jó kereszténnyé,
hogy elmegyek a templomba/gyülekezetbe, imádkozok, aztán haza megyek. A valódi
megújulás nem a külsőségekben rejlik, hanem a szív zugaiban. Az Úr nem azért
volt kemény Izrael népéhez, mert nem szerette őket, éppen ellenkezőleg. A
feddés egy olyan helyzetet teremtett, amikor a népnek döntenie kellett Isten,
az őszinteség és a képmutatás között. Néha bele kerülünk keményebb helyzetekbe
és azt gondolhatjuk, hogy Isten büntet…, de valójában minden tett, minden
helyzet olyan, akár egy kohó. Tisztít. A kemény helyzetek nem átkok vagy
büntetések, hanem lehetőségek, hogy másképp gondolkodjunk, másképp
cselekedjünk. Lehetőségek, hogy visszataláljunk Istenhez.
Áldott napot!
