Kincsed
Mi a feladata egy sáfárnak? Tulajdonképpen ki vagy mi az a
sáfár?
A sáfár egy bibliai lexikont idézve nem más, mint ház- és
vagyongondozó vagy felügyelő. Ez egy meglehetősen bizalmi pozíció és többnyire létfontosságú
a gazda és a sáfár közötti feltétlen bizalom. A Bibliában megjelenik a jó és a rossz
sáfár példázata, továbbá Isten szolgáinak vagy tanítványainak is sokszor
jelzője ez a szó, hiszen mindannyian, akik találkoztak vagy ismerték Jézus
Krisztust, olyan tudás és élmények birtokában voltak, amelyeket tovább kellett
adni az embereknek, így tehát sáfárokként működtek. Sáfárnak lenni tehát azt
jelenti, hogy ha valamit megkapsz, arra vigyázol, majd tovább adod.
A lelki ajándékok, amelyre a fenti vers utal, nem annak a
tulajdona, aki kapta, hiszen ő csak sáfár. A sáfár feladata, hogy azokkal a
lelki ajándékokkal, legyen az valóban lelki vagy épp fizikai, azoknak szolgáljon,
akik körülötte vannak. Sokféle ajándékot felsorolhatunk, hiszen ide tartozik a
vendégszeretet ajándéka, a szónoklás ajándéka, a zene szeretete, a meghallgatás
ajándéka, de ilyen lelki ajándék még a kreatív gondolkodás, a testmozgásra való
törekvés vagy épp a főzés szeretete. Bármilyen hétköznapi cselekedet válhat lelki
ajándékká, amelyet áttudunk alakítani embertársaink szolgálatára és életük
jobbá tételére. Hiszen a lelki ajándék egyik nagy küldetése, hogy általa közelebb
vigyük Istent az embertásunkhoz. Nem az a lényeg, hogy milyen gazdag vagy,
hanem az, hogy azokkal a javakkal, amelyekkel rendelkezel, mennyit tudsz
segítségként felajánlani. Nem az a lényeg, hogy tökéletes szónok vagy, hanem
hogy beszédeddel hány embert mentettél meg az életnek. Lehet, hogy kiválóan
főzöl, de ha embertársad megszorul egy tányér ételre, vajon segítesz neki?
A lelki ajándékok nem értünk vannak, hanem másokért. Mi csak
megkaptuk őket, mert Isten látta bennünk, hogy helyesen fogjuk használni őket.
Tegyél ma valamit embertársadért, hogy a lelki ajándékod virágozhasson.
Áldott napot!
