Miben, kiben bízol?
Jó
pár évvel ezelőtt egy evangélizációs sorozathoz kis videókat készítettünk, úgy,
hogy a település utcáit járva kérdeztük meg a járókelőket az egyes témákról. Az
egyik ilyen téma a bizalom volt, a kérdés pedig az, hogy ’Kiben bízhat ma meg
az ember?’, illetve, hogy ’Ön kiben bízik?’
A
válaszadók többségének az volt véleménye, hogy: ’Ma már nem bízhat meg senkiben
az ember, még a saját családtagjaiban sem.’, ’Az ember csak saját magában
bízhat, vagy még abban sem.’. A tucatnyi megkérdezett közül mindössze két
személy mondta, hogy ő bízik az Istenben.
S
mi a bizalmatlanságunk oka? Egyrészt az életünk során átélt számtalan csalódás,
amikor becsaptak, amikor elárultak, amikor magunkra hagytak. Másrészt pedig, azok
a másokkal szemben támasztott illuzórikus elvárásaink, a rájuk kivetített hamis
elképzeléseink, vágyaink, melyeknek még mi magunk sem tudunk megfelelni.
Ma
azonban ne mások bukdácsolását szemléljünk, hanem vizsgáljuk meg, hogy mi
miként állunk a bizalom próbájával. Mi van akkor, amikor mérlegre teszik a türelmünket,
a kitartásunkat és a hűségünket.
Szóval,
kedves olvasó! Ma, mint az utca emberéhez, hozzád szól a kérdés:
Rá
bízod-e magad az Istenre akkor is, ha a hited miatt mindenki őrültnek tart,
mint Noét a bárkájával? Bízol-e benne akkor is, ha várni kell, ha nem azonnal
teljesíti az ígéreteit, vagy kapkodsz és emberi megoldást keresel, mint például
Ábrahám? Belekapaszkodsz-e akkor is, ha nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy
szeretnéd? Kitartasz-e mellette akkor is, ha nem ment meg a tüzes kemencétől?
Mondd!
Te miben és kiben bízol?
