Az úton vár

Ő pedig ezt mondta nekem: Atyáink Istene választott ki téged, hogy megismerd az ő akaratát, meglásd az Igazat, és hangot hallj az ő ajkáról. Mert az ő tanúja leszel minden ember előtt arról, amiket láttál és hallottál. Most tehát miért késlekedsz? Kelj fel, keresztelkedj meg, mosd le bűneidet, segítségül híva az Úr nevét.

Apostolok cselekedetei 22:14-16

Érezted már magad gyengének? Érezted már, hogy mázsás súlyok lógnak a válladon, és nem tudsz talpra állni tőlük? Érezted már azt, hogy a bűneid terhe olyan mélyre nyom, hogy képtelen vagy akár csak a fejedet felemelni? Érezted már magad alkalmatlannak?

Ha bármelyikre a válaszod igen, akkor körülbelül úgy érezhetted magad, mint Pál, amikor találkozott Jézussal. Azt olvassuk, hogy ádáz módon üldözte a keresztényeket, és ki akarta végezni őket, amikor Jézus belép a képbe. Teljesen logikus lépés lenne, hogy kap egy ejnye-benyét, de valójában nem ezt látjuk. Pál összeroskadva a felismerés, Jézus jelenléte és a ráébredés miatt, hogy rossz helyen állt eddig, megvakulva nem kioktatást, vagy büntetést kap. Egy küldetést kap.

Pál a legelveszettebb állapotában, amikor leginkább Isten ellen dolgozott, kapott egy elhívást attól, aki ellen egész addig küzdött. Ma úgy ismerjük őt, mint az egyik legnagyobb apostol. Nélküle a kereszténység nem lenne ugyanaz.

Kérdem én, érezted már magad elesettnek? Érezted már magad gyengének? Érezted már, hogy rossz úton haladsz? Érezted már azt, hogy elvesztél az úton? Van egy jó hírem! Istent ez nem akadályozza meg abban, hogy elhívjon téged.

Nézz fel, mert Ő már vár rád az úton, bárhol is legyen az!