Egy éhes léleknek

Mint az aranyalma ezüsttányéron, olyan a helyén mondott ige.

Nem akarok negatív példát írni, kotorászok az emlékezetemben, valami igazán jóval szeretnék indítani, olyannal, mint amilyen szépen csilloghat az aranyalma az ezüsttányéron, vagy egy szelet áfonyás sajttorta egy gyönyörű kerámiatálcán, egy lélegzetelállító naplemente vagy eső után a szivárvány.

Azt hiszem, megvan. A szivárvány. Ajándékot kerestem, mégpedig mesekönyvet. Eszembe jutott Simonyi Cecília: Noé bárkája című könyve. Az írónő egyben az illusztrátor is, honlapjára feltöltötte a könyvében található képeket, azok teljesen magukkal ragadtak, ahogy böngésztem közöttük, de a szövegét még sosem olvastam. Több pozitív ajánlót is találtam róla, így végül vállalva a kockázatot, megrendeltem. Lelkészként az évek során már nem egy gyerekeknek szóló Biblián vagy keresztény könyvön akadtam ki, így nehezen szavazok, pláne látatlanban bizalmat egy bibliai történetet feldolgozó műnek, de úgy gondoltam, hogy ha nem lesz jó a szövege, megtartom magunknak már csak az illusztrációk miatt, ajándékba pedig adunk valami mást.

Megjött a könyv, nekem pedig volt egy nyugodt fél órám átböngészni. A képek, ha lehet, még szebbek voltak, mint ahogy a honlapon látszott, a szövege pedig olyan volt a lelkemnek, mint aranyalma az ezüsttálcán vagy inkább, mint egy frissen sült, illatos kenyér, aminek csak úgy ropog a héja ahogy felvágják. Nem is tudtam, mennyire éhezett a lelkem arra a reményre, szeretetre, amit ez a feldolgozás képviselt.

Kimondott vagy leírt szó, igazából mindegy. A lényeg abban van, hogy mit közvetít. Reményt, szeretetet, elfogadást, erőt amikor szükség van rá, vagy mindennek az ellenkezőjét. De az elején megfogadtam, hogy nem írok negatív példát.

Úgyhogy jöjjön is Jézus. Jézus, aki megtalálta a megfelelő szavakat a megfelelő pillanatban a megtört emberek számára. Nem mondta mindenkinek ugyanazt. Sőt, volt, hogy egy szót se szólt, csak könnyekre fakadt. De Lázár sírjánál hullatott könnyei ma is a gyászolók mellé állnak.

Ma meríts jó szavakat magad számára, Kedves Olvasó! Engedd meg magadnak, hogy feltöltődj Jézus szavaiból, más történetekből, könyvekből, a barátaid, szeretteid jelenlétéből, hogy tudj majd te is adni másoknak aranyalmát ezüsttányéron. Egy szelet friss kenyeret az éhes léleknek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Mint a villámlás

A törvény és a pogányok