Kis lépés

Legyetek tehát Isten követői mint szeretett gyermekei, és éljetek szeretetben, ahogyan Krisztus is szeretett minket, és önmagát adta értünk áldozati ajándékul, Istennek kedves illatként.

„Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek.” 55 éve hangzott el ez a legendás mondat Neil Armstrong szájából, miután első emberként a Holdra lépett. 1969. július 20-án, az Egyesült Államok keleti parti időzónája szerint 16 óra 18 perckor érkezett meg az Eagle holdkomp az Apollo–11 két űrhajósával, Neil Armstronggal és Edwin E. Aldrinnal a Hold felszínére, akik később holdsétát is tettek, kőzet- és pormintát gyűjtöttek.

Minden folyamat, esemény, vagy akár világrengető csoda kis lépésekből áll, a holdraszállás is. Sok-sok ember egymásra épülő, összehangolt munkája, fejlesztések, felkészülések, és maga a küldetés végrehajtása millió és millió egymást követő lépés. Némelyikük elhanyagolhatóan kicsinek tűnik, de ha kivennénk a folyamatból, lehetséges, hogy az egész kártyavárként omlana össze.

Így van ez a megváltással is. Persze, Krisztus inkarnációja felfoghatatlan csoda, de ha csak kívülről nézed, Betlehemben megszületni, Názáretben felnőtté válni nem valami kimagasló dolog. Jézus családja egy volt a sok kétkezi munkáscsalád közül, akik küzdöttek a mindennapi betevőért. Nem József volt az egyetlen ács, aki fiának átadta a stafétát, és nem Jézus volt kora egyetlen rabbija. Sőt, nem is ő volt az egyetlen, akivel kapcsolatban az emberek szívében feléledt a remény, hogy hátha... Bár aki találkozott vele igazán és hitt benne, valószínűleg másként gondolkodott erről.

Jézus tette egyik lépést a másik után, szeretett, és szeretetből vitt véghez mindent. Lehajolt a szenvedőhöz, felemelte az összetörtet, megélte köztünk, milyen is Isten valójában. Embereket hívott el tanítványoknak, hogy egy nap átadhassa ő is a stafétát. Tette egyik lépést a másik után értünk, a megváltásunkért a valaha történt legnagyobb csodáig, a Golgotáig, majd az üres síron át az Olajfák hegyéig, ahol felemelkedett a mennybe barátai szeme láttára.

Most téged hív, hogy kövesd őt, és legyél részese valami hatalmas, különleges tervnek, a helyreállításnak! Tanulj Tőle szeretni, elfogadni, nyitottnak lenni, a másik felé fordulni, hallgatni, ha kell, beszélni, megosztani másokkal a történetedet. Embernek lenni. És tudd, kis lépéseid beépülnek valami sokkal nagyobb, és fontosabb folyamatba.

Van, amikor könnyen, van, amikor piszkosul nehezen megy, szinte lehetetlennek tűnik egyik lábadat a másik után tenni, de nem vagy egyedül, Ő ott megy melletted. Most még tükör által homályosan látod, de a végén, Isten országában belenézhetsz a szemébe, és a célból visszatekintve értelmet nyerhet az is, ami most még kilátástalannak tűnik.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Egy ismerős ismerőse

Mint a villámlás

Hívd meg a lelkészed egy sörre!