Egy meghalt, hogy sok élhessen

Jézus pedig ismét hangosan felkiáltott, és kilehelte lelkét. És íme, a templom kárpitja felülről az aljáig kettéhasadt, a föld megrendült, és a sziklák meghasadtak. A sírok megnyíltak, és sok elhunyt szentnek feltámadt a teste.

Máté 27:50-52

Vannak emberek, akik szeretik megfigyelni a természetet. Én is közéjük tartozom. Amikor egy mag csírázni kezd, és megduzzad, a maghéj egyszer csak széthasad, hogy helyet adjon a kibújó gyököcskének és rügyecskének. Ha nem hasadna szét a maghéj, akkor nem indulna el egy új növény fejlődése. Sőt, vannak olyan magvak is, amelyeket hőkezelni kell, vagy egy speciális hengerben megkarcolgatni, hogy elvékonyodjon vagy megrepedezzen a héja, és ki tudjon csírázni.

Krisztus egy alkalommal búzaszemhez hasonlította magát, amelynek meg kell halnia ahhoz, hogy új élet fakadhasson ennek nyomán (János 12:24). Amikor Jézus, mint egy kis mag, meghalt, és az életét adta értünk, ahogy a mag héja meghasad, úgy hasadt el a kárpit, a sziklák, és a megnyílt sírokból újra életre kelt szent emberek jöttek ki. Egy meghalt, sok életre kelt. És hány ember kelt életre lelki értelemben azóta is, Jézus halálának következményeként?! Ezek az emberek Krisztus visszatérésekor mind fel fognak támadni, és – bízunk benne – köztük lesznek elhunyt szeretteink is, és ha addig meg kell halnunk, akkor mi is!

Egy meghalt, és egy megszámlálhatatlan sokaság, akiknek mind meg kellett volna halniuk, életre kelt. Milyen elégedett örömmel fog majd a Megváltó azon a nagy napon végig nézni a halála által megváltottakon, akiket annyira mélyen érintett az ő áldozata, hogy az életük, a gondolkodásmódjuk megváltozott, meghaltak a bűn számára, és új életre keltek a Krisztusban! Úgy szeretné, ha te is és én is köztük lennénk!