Ez még csak a kezdet

„Simon Péter ezt látva leborult Jézus lába elé, és így szólt: Menj el tőlem, mert bűnös ember vagyok, Uram! A halfogás miatt ugyanis nagy félelem fogta el őt és mindazokat, akik vele voltak; de ugyanígy Jakabot és Jánost is, Zebedeus fiait, akik Simon társai voltak. Jézus akkor így szólt Simonhoz: Ne félj, ezentúl emberhalász leszel! Erre kivonták a hajókat a partra, és mindent otthagyva követték őt.”

Lukács evangéliuma 5:8-11

Szerinted nem tudta Jézus, hogy Péter bűnös? És nem tudja, hogy mi mindannyian, egytől egyig azok vagyunk?

Pont ez a csodálatos Istenben. Hogy amikor taszítana az Ő tökéletessége, amikor meglátjuk a szemében, hogy hány sebből vérzünk, és hogy egyedül sosem leszünk elég jók, Ő akkor van hozzánk a legközelebb.

Nézd meg őszintén a tanítványokat! Melyik érdemelte meg, hogy Jézus meghívja őt a legbelsőbb körébe, a mindennapos, 0-24-es baráti társaságába? Az „ami a szívemen, az a számon” Péter? A mennydörgés fiai (Jakab és János)? A vámszedő Lévi Máté, aki eladta a lelkét pénzért az ördögnek (legalábbis a kortársai így vélekedtek róla és a munkatársairól)? A radikális, nacionalista nézeteket valló Simon? A hitetlen Tamás? Vagy Júdás, az áruló?

Jézusnak kellett mindegyik. Több mint három évét és az életét áldozta rájuk, megszámlálhatatlanul sok kilométert tett meg velük fizikai és lelki értelemben is, tanította őket megannyi példázattal. Elviselte az állandó cicaharcaikat, nem átallott bizonyos dolgokat többször is elismételni nekik, a búcsúvacsorán megmosta mindannyiuk lábát, és nem haragudott egyikre sem, amikor a Gecsemáné-kertben a szélrózsa minden irányába menekültek mellőle. Sőt, feltámadása után is hitt bennük, és rájuk bízta az evangélium hirdetését, egyháza alapítását. Nem, ez nem egy olyan értékelhetetlenül lényegtelen feladat, amit csak azért adsz valakinek, hogy ne legyen láb alatt. Az Ő művét bízta rájuk, a bűnösökre, azokra, akiket mások csak lenéztek, akikért Ő meghalt és feltámadt.

Hát ne félj, Jézusnak te kellesz, a halbűzös, tanulatlan halászlegény, az értetlen, a kételkedő, a bizonytalan, a kishitű, a magas, az alacsony, a szegény, a gazdag, a semmiből sem okuló, a félénk, a megsebzett, az egyedülálló, a megfáradt, a meg nem értett. A boldog, a tervekkel rendelkező, a világot megváltani akaró, a soha meg nem álló, az extrovertált, az introvertált, a mindig jobbra vágyó. Te kellesz neki, az Ember.

Ma van az öngyilkosság megelőzésének világnapja, és úgy gondolom, ennél jobb történet nem is lehetne az alapigénk. Lehet, hogy neked is megfordult már valaha a fejedben, Kedves Olvasó, hogy abbahagyod ezt a szélmalomharcot, és búcsút intesz saját akaratodból a világnak. Ma halld meg Isten különleges, Neked szóló üzenetét! Kimondhatatlanul fontos vagy Neki. Ne félj, mert várnak még csodák rád! Tarts Jézussal, és ezentúl emberhalász leszel!