Győztes látásmód

Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam, végül eltétetett nekem az igazság koronája, amelyet megad nekem az Úr, az igaz bíró azon a napon; de nemcsak nekem, hanem mindazoknak is, akik várva várják az ő megjelenését.”

Harc és futás. Külön-külön is komoly fizikai erőnlétet kíván meg. Gondoljuk csak el, hogy egy erőnléti-, vagy futóversenyre milyen sok időt és energiát fordítanak a versenyzők. Nem kímélik a testüket és bizonyos értelemben az elméjüket sem, hiszen nagyon szigorú mentális rákészültség és fegyelem szükséges a győzelemhez.

Pál időnként a két kihívást együtt is végezte. Futva harcolt. A kereszténység történelmében talán ő az egyedüli, akinek hatalmas hitbeli és gondolkodásbeli változás történt az életében. Üldözőből lett üldözött és csúfolóból csúfolt. Élete egy részét arra használta, hogy minden olyan ellen harcoljon, amit Jézus Krisztus hirdetett. Ez a nagy fokú gyűlölet a csodával határos módon tudott csak megváltozni. És valójában tényleg csoda történt… Egy alkalommal, amikor egy Damaszkusz nevű településre indult, útközben „találkozott” Jézussal. A Biblia úgy írja le, hogy „hirtelen mennyei fény ragyogott fel körülötte, és amint a földre esett, hallotta, hogy egy hang így szólt hozzá: Saul, Saul, miért üldözöl engem? Ő pedig megkérdezte: Ki vagy, Uram? Az így válaszolt: Én vagyok Jézus, akit te üldözöl.” (ApCsel 9:3-5). Pál, aki akkor még Saul volt, földre esett, majd miután újra csend lett körülötte és kinyitotta szemét, nem látott mást, csak sötétséget. Később visszakapta látását és elhatározta, hogy többé nem üldözi az Urat, hanem megtérve, csatlakozik tanítványaihoz. Ők eleinte féltek tőle, hiszen ellenségként ismerték őt. Pál élete tele volt olyan harcokkal és csatákkal, amelyek formálták szemléletmódját, alakították életét és megváltoztatták látását (nem csak átvitt értelemben).

Kedves Olvasó, valószínűleg te is küzdöttél már nagy harcokban. Talán te is veszítetted már el látásodat és nem tudtad merre indulj. Ahogy Isten vezette Pált, úgy téged is karjába vesz és vezetni fog. Isten a csodák Istene. Számára a lehetetlen csak egy szó, amellyel bebizonyítja, hogy mennyire kishitűek vagyunk. Tárjuk ma Isten elé harcainkat és küzdelmeinket, hogy Pállal együtt tudjuk mondani: „Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam, végül eltétetett nekem az igazság koronája.”

Áldott napot!

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Mint a villámlás

A törvény és a pogányok