Mi a helyzet az aggódással?
Lukács evangéliuma 12.fejezet 27.vers
Van-e a hitnek logikája? Összekapcsolható-e egy elméleti és
meggyőződési fogalom az ész, a ráció fogalmával? A válasz: igen!
Jézus ebben a versben a hit logikájának egy elhanyagolt, de
annál fontosabb pontjára mutat rá: aki hiszi és vallja, hogy életét Istennek
köszönheti és Ő tartja fenn, az a továbbiakban nem gondolkodhat úgy, hogy az Úr
nem adja meg azokat a dolgokat, amelyek ezen élet fenntartásához szükségesek. Kimondható
az is, hogy mi emberek önerőnkből képtelenek vagyunk fenntartani életünket vagy
meghosszabbítani azt. Isten akarata tehát felül áll a mi erőnkön és tervei
magasabban mozognak, mint a mi gondolataink.
A hétvégén sokat voltam a természetben, ahol az apró virágoktól
kezdve, a magas, ébredező fákon át, a megannyi fajta állatig tökéletesen megmutatkozott
a fenti igevers. A felsoroltak közül egyik sem dolgozik, nem keresnek pénzt és
ami még fontosabb: nem aggodalmaskodnak. Egyik virág vagy állat sem látszott
kétségbeesettnek, hogy vajon mi lesz holnap, ők megélték a pillanatot.
Mi emberek sokkal többet tehetünk életünkért, mint a virágok
és az állatok, mégis aggódunk. Természetesen Isten nem arra buzdít, hogy ne
csináljunk semmit, csak várjuk a „sült galambot”. Isten tartalmat adott az életünknek,
lehetőségeket és képességeket, amelyeket felhasználva áldássá válhatunk
embertársaink életére. Arra bátorít, hogy ne úgy éljük az életünket, mint
valami gazdátlan, elhagyatott lények, akik sehol sem számítanak! Épp a napokban
emlékeztünk meg arról, hogy Jézus mekkora ajándékot adott számunkra a Golgota
keresztjén…vajon véletlenül adta értünk az életét? Nem! Számítunk Neki. Ismer
és szeret bennünket. Az életünk annyira drága volt számára, hogy oda adta érte
a sajátját.
Ne aggodalmaskodj tehát azért, hogy mi lesz holnap, két
hónap vagy egy év múlva. Isten már tudja és Ő a legjobbat akarja neked! Legyél
benne nyugodt!
Áldott napot!
