A visszatérő fogadtatása
„…Amikor pedig még távol volt, meglátta őt az apja, és megesett a szíve rajta. Odafutott, nyakába borult és megcsókolta.”
„Megesett a szíve rajta.” Ilyen az atyai szív, így mutatja be nekünk Jézus. Amikor nyomorult helyzetbe jutottunk saját rossz döntéseink miatt, akkor nem utasít el ridegen, rámutatva ok és okozat összefüggésére, hanem összefacsarodik a szíve, könyörületre indul és átölel.
Lehet, hogy szüleid nem így viszonyultak hozzád. Lehet, hogy házastársad fejedre olvassa a hibáidat. Lehet, hogy a környezeted vádol és kárhoztat. De Isten nem ilyen. Ő szeret és meg akar menteni. Gyűlöli a bűnt, amely tönkreteszi az életedet, de szeret téged, s mindent megtesz érted, hogy megmentsen. Ha végre felhagysz azzal, hogy menekülj előle, ha végre abbahagyod a felelősség másokra hárítását, mások hibáztatását és szembe nézve hibáiddal úgy döntesz, hogy mégis hozzá mész, akkor ilyen fogadtatásra számíthatsz. Ő vágyakozó szívvel figyel téged, s mikor látja, hogy visszafordulsz hozzá, akkor elédbe fut, mert megesik rajtad a szíve. Átölel és szorosan tart. Boldog lehetsz, ha a szüleid így viszonyultak hozzád, és viszonyulásukon keresztül megismerhetted mennyei Atyád szeretetét. Akkor sem reménytelen a helyzeted, ha nem ezt élted át. Csak ne feledd: a mennyei Atya más, mint amit eddig tapasztaltál. Ő nem vádol, nem hibáztat, hanem hazavár, mert szeret.
