Te választhatsz!
"Az összeomlást gőg előzi meg, a bukást pedig felfuvalkodottság. Jobb szelíd lelkűnek lenni az alázatosok közt, mint zsákmányon osztozni a gőgösök közt."
Példabeszédek 16. fejezet 18-19. vers
2004-ben készült el A bukás című nagyszerű filmdráma
a fasiszta Németország utolsó napjairól. Megrázó részletességgel mutatja be,
ahogy Hitler a vezérkarral a bunkerba bezárkózva álmodott a nagy
áttörésről, a háború megfordításáról, miközben a német haderő felmorzsolódott, s a
szövetséges csapatok már Berlint ostromolták. A faji magasabbrendűség eszméjében
felfuvalkodott vezér teljesen elveszítette a valóságérzékét, s ez nemcsak a
rendszer bukásához vezetett, hanem tízezrek haltak meg értelmetlenül, csak
ebben az utolsó tizenkét napban is.
Ez a történet nagyon látványosan mutatja be azt, amit a
Példabeszédek könyve fent idézett szakaszának első mondata állít. De ennél
sokkal kisebb bukásokat, amiket a túlzott büszkeség (a felfuvalkodottság vagy
gőg) okozott, valószínűleg mi magunk is láttunk már. Rosszabb esetben talán át
is éltünk ilyen helyzeteket…
A felfuvalkodást előbb vagy utóbb összeomlás fogja követni.
Olyan biztosan, mint a villámlást a dörgés. Mert, ahogyan ez Hitlerrel is
történt, fokozatosan megfoszt attól a képességünktől, hogy helyesen érzékeljük
a valóságot, és annak megfelelő, helyes döntéseket hozzunk. Mégis, a túlzott
büszkeség sokkal divatosabb ma is, mint a szelídség vagy az alázatosság, amikről,
mint a gőgösség ellentétpárjairól, a második mondatban olvasunk.
Sokkal jobb „szelíd lelkűnek lenni az alázatosok közt”. Lehet,
hogy ritkábban érezzük a győzelem mámorát, mint azok, akik a „zsákmányon
osztoznak” – amit erőszakkal szereztek meg –, de sokkal békésebb, és sokkal
kíméletesebb a lelkiismeretünkre nézve is.
Jézus is ezt az utat választotta. És amikor Isten megváltó
terve célba ér és Krisztus visszatér, akkor helyre fog állni az eredeti rend, és
ezek a jellemvonások bizonyulnak majd értékesnek. Jézus ma is ezeket szeretné látni
bennünk. Miért ne törekednénk arra, hogy a kedvében járjunk, hiszen szeretjük
őt?