A tábla, a kréta és az egyetlen szivacs
“Dávid tanítókölteménye. Boldog, akinek hűtlensége megbocsáttatott, vétke eltöröltetett. Boldog az az ember, akinek az Úr nem rója fel bűnét, és nincs lelkében álnokság.”
Amikor esküvőre készültünk feleségemmel, a lelkészünkkel többször leültünk beszélgetni. Egy alkalommal azt mondta: “A házasság egy mini megváltás.” Akkor jót kacagtam rajta, mert tetszett a hasonlat, de mostmár nem nevetek. Mostmár tudom, hogy ez tényleg így van.
Érezted már magad úgy, hogy tudtad, hogy valami rosszat tettél, és belül feszített? Érezted már azt amikor a szívedet facsarta valami, és szinte fojtogatott a bűntudat? Ha nem, akkor boldog ember vagy. Ha igen, akkor megérted Dávidot.
Dávidnak elég sok rossz fája volt a tűzön. Bármennyire is szép zsoltárokat írt, hihetetlen harcos volt, jó király, mégis megannyi rossz döntést hozott. Nem tudom, hogy mikor írhatta ezt a zsoltárt, de biztos vagyok benne, hogy már megízlelte a bűntudatot.
Isten ajándéka a bűnbocsánat. A jó hír, hogy ajándékba kapja aki elfogadja. Dávid érti ezt. Tudja azt, hogy Isten megbocsátotta az ő hűtlenségét, minden bűnét eltörölte.
Olyan ez, mint egy iskolai tábla. Sorba le vannak írva a bűnök, és ott a kréta amivel fel lehet írni azokat, és elég szorgalmasan jegyzetelünk, de Istennél van egy szivacs. Ha elfogadod, Ő letörli mindet. Boldog az, akinek a tábláján már nincs írás, mert Isten mindent letörölt. Tiszta lappal kezdhet.
Fogadd el, és Isten mindent letöröl, és te boldog lehetsz!