Csak rád nézünk, Istenünk!
"Istenünk, büntesd meg őket! Mert tehetetlenek vagyunk ezzel a nagy tömeggel szemben, amely ellenünk támadt; nem tudjuk, hogy mit tegyünk. Csak rád tekintünk!"
Júdeát az ellenség hadserege fenyegeti. Annyian vannak, mint a sáskák, ellepik a belátható horizontot. Ha rájuk néznek, a félelem a legjobb harcosoknak is a csontjáig hatol. A hírt szélsebesen viszik Jósafát királynak, aki tehetetlenül áll az országára leselkedő veszély előtt. Egy évszázados, kezeletlen probléma újra, meg újra felüti a fejét az edómiak, ammóniak és moábiak személyében, és a fenyegető veszély most is, ahogy megannyiszor, megoldhatatlannak tűnik.
Jósafát jó király volt, "az Úr Jósáfáttal volt, mert ősének, Dávidnak a korábbi útjain járt" (A krónikák második könyve 17:3). Egész Júda területén az Istenbe vetett hitet erősítette a népben, lerombolta a bálványoknak állított oltárokat, és a szent fákat tövestül kivágatta. (A krónikák második könyve 17:6; 19:3) Újra megtanította az embereket hinni: egy olyan Istenben, aki nem áldozatokra (ember, állat, vagy önfeláldozásra) hanem igaz hitre vágyik. Az igaz hit pedig az ember tekintetében lakozik.
Az ókori kozmológia (világegyetemről alkotott kép) szerint a mindenható Isten a fellegek felett, a mennyben lakik, ahonnan mindent jól lát, és mindent képes irányítani. Így hát Jósafát az égre tekintve várja a megoldást. Mint amikor a gyermek az apjára tekintve kér valamit, amire úgy érzi, mindennél jobban szüksége van, jobb híján, a hívő ember a fellegek közé tekintve várja a szabadítást Istentől. Jósafát nem a hadvezérei szemébe néz, vagy a hadseregnek szónokol. Nem ő a megoldás, ő is máshonnan várja, Istenre delegálja azt. Az egekre tekintve kér, mert tudja, a egyedül nem fog menni.
Mikor nagy nehézséggel nézel szembe, te hova tekintesz? A földre, a lábad elé? A kezeidet bámulod? Más emberek tekintetét keresed? Mert a világegyetemről alkotott képed szerint a megoldás ott van, ahol a tekinteteddel kutatod azt a nehéz helyzetekben. Ha ma szorult helyzetbe kerülsz, tekint a tágas ég felé: Isten ugyan nem ott van, de az arcát ott megtalálhatod.
