Nincs új a nap alatt


„És amint Nóé napjaiban történt, úgy lesz az Emberfia napjaiban is”

Lukács evangéliuma 17. fejezet 26. vers

Egyik nap rohan a másik után, a mókuskerékből szinte lehetetlen kiszállni. Tanulsz, dolgozol, zajlik körülötted az élet, egyik nap pereg le a másik után. Egyszer csak ráeszmélsz, már megint egy újabb hónapot kezdtünk, és maholnap elérkezünk az év feléhez. A covid pedig mindig itt van köztünk. Vége lesz ennek egyszer? Mi lesz a vége? Hol van Isten? Mikor hozza el az Ő országát?

Nóé idejében hihetetlen volt, hogy jöjjön egy mindent elpusztító özönvíz, hiszen nem volt még erre példa azelőtt sohasem. Micsoda bolondság egy irdatlan nagy hajót építeni távol a tengerektől! De Nóé megtette, amit Isten kért tőle. Fát vágott, deszkát készített, ácsolt, kalapált, csiszolt, felületkezelt, miközben zajlott körülötte az élet. Elfutott egyik nap a másik után, peregtek az évek, és senki nem gondolt rajta és családján kívül arra, hogy valóságos veszély fenyeget. Ráadásul miután felépítette a bárkát, bement az állatokkal és szeretteivel együtt, még 7 napot várakoztak, mire elkezdett esni. De megjött az eső, és esett negyven nap és negyven éjen át. Megtörtént, amit Isten előre mondott, a bárka utasai pedig megmenekültek.

Lehet, hogy ma is úgy tűnik, ennek a világnak se vége, se hossza. Mindig így volt és ezután is így lesz. Talán az is megfordult már a fejedben, hogy Isten nem törődik az emberrel, és cserben hagyja azokat, akik visszavárják Őt.

Ma reggel bátorítani szeretne téged: visszajön érted! Lehet, hogy a mindennapok nem ezt mutatják, lehet, hogy úgy tűnik, ennek a járványnak, a földön tapasztalható gonoszságnak sose lesz vége. De Isten uralkodik, kezében tartja a világot, és nem feledkezett el rólad.

Tudja, mi zajlik körülötted, benned, ismer minden számodra rejtett információt. És készül visszatérni. Nem hagyta magára az embert, pontot tesz majd a gonoszság végére, eltöröl egy napon minden bűnt és szenvedést, és elhozza országát.

Te csak várj rá! Ne engedd, hogy a mindennapok mókuskereke elvonja figyelmedet a lényegről: Istenről és ígéretéről! Ne engedd, hogy a taposómalom fásulttá és kiégetté tegyen, hanem kapaszkodj Krisztus feléd nyújtott kezébe, keresd a Vele való személyes kapcsolatot, és várd tevékenyen az Ő országát!

Ragadj szeget, kalapácsot, építsd a bárkát, éld a szeretet életét! És hidd el, visszajön az Úr!

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Egy ismerős ismerőse

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Mint a villámlás