Bőkezűen adni
Milyen jó dolog kapni valamit. Bármiről legyen is szó (a pofonokat, betegségeket, bírságokat, és számlákat kivéve) kapni jó. Érzi az ember a törődést, a kapcsolat fontosságát. Kapni mindig jó.
Feleségem nem ajándékozós típus. Szerencséje, hogy én sem. Egyikünknek sem az ajándékok a szeretetnyelve, ezért nem érezzük szükségét legtöbbször, hogy ajándékokkal halmozzuk el egymást. Mégis jól esik kapni valamit karácsonyra. Szeretjük amikor a másik meglep egy kis csokival, vagy virággal, vagy bármi mással.
Jézus azt mondja, hogy nem csak kapni, adni is jó dolog. Elmesél egy képet, amit nem teljesen értettem gyerekkoromban, felnőtt fejjel már tudom miről szól. Egyszerűsítsünk, mert itt egy Jézus korabeli piac képét használja, nézzük meg a mai képet. Ha ma Jézus ugyanazt akarná mondani mint akkor, akkor a piac képe helyett egy fagyizó képét mutatta volna be. Egy olyan fagyizó képét, ahol nem csak úgy a félig üres kanállal mert gombócot adnak, hanem jó nagy lapáttal. Olyan fagyizó, amiben ha két gombócot kérsz, akkor két tölcsér is kell hozzá. Ezt mondja Jézus.
Milyen szép kép. Milyen csodálatos, ahogy Jézus arra szólít fel bennünket, hogy segítsünk a rászorulókon. A probléma csak az, hogy ez nem erre tanít. Persze nem arról van szó, hogy ne segítsünk, de ez a vers nem erről szól. Ez a vers a megbocsátásról szól. Segíts másokon, ez természetes. Erre mindenki bólogat, de ha azt mondom, hogy bocsáss meg mindenkinek, az már nehezebb. Jézus erről beszél. Nem azt mondja, hogy egyszerűen bocsáss meg annak aki jót tesz veled, de egy alkalommal elbukott, hanem azt mondja, hogy legyél bőkezű a megbocsátással. Osztogassd, már akkor, amikor senki sem kérte! Adj megbocsátást, hogy kapj másoktól. Nem olyan mértékkel, ami épp csak a kötelező. Ne olyan mértékkel, amivel épp csak a minimumot tudod megugrani, hanem sokkal többet. Teljesen.
A megbocsátás nem azt jelenti, hogy nem emlékszem a történtekre, hanem azt, hogy nem tudok a múlton változtatni, elfogadom, hogy megtörtént, de nem hozom elő többé. Jézus a tenger mélyére vetette a te bűneidet, soha nem találod meg többé. Te miért hozod fel másnak? Persze hogy megtörtént, de ez nem jogosít fel rá, hogy ezzel támadd a másik embert. Lásd meg, hogy neked is szükséged van a megbocsátásra, és kérd azt alázattal!
Add bőkezűen a megbocsátást, mert kapni is úgy fogod a másik embertől!
