Egy különös állampolgárság

Nekünk pedig a mennyben van polgárjogunk, ahonnan az Úr Jézus Krisztust is várjuk üdvözítőül, aki az ő dicsőséges testéhez hasonlóvá változtatja a mi gyarló testünket, azzal az erővel, amellyel maga alá vethet mindeneket. 
Filippi 3:20-21 

Amikor utána néztem az állampolgárság kérdésének, néhány érdekes dologra akadtam az interneten. Minden ember úgy születik, hogy valamelyik ország állampolgára lesz. Ez azt jelenti, hogy az adott állam törvényeivel összhangban kell élnie, és hogy élhet az állampolgársággal járó jogokkal. Emellett állampolgárságot lehet igényelni, illetve arról le is lehet mondani, sőt, néha megfosztanak tőle, ha olyat teszünk. Az érdekes dolgok most jönnek. Az állampolgárságunkat vagy a szüleinktől örököljük, vagy egy ország területén születéssel kapjuk, az adott országok törvényei szerint. A Magyarország területén talált gyermek magyar állampolgárságot kap, amíg meg nem találják a vér szerinti szüleit.

A Biblia szerint van egy különleges állampolgárság is, a mennyei. Születésekor senki nem rendelkezik vele, mert a szüleinktől nem örökölhetjük, és biztosan nem a területén születünk. Mégis, Isten mindenkinek felajánlja, nem kell külön igényelni. Kiérdemelni sem kell, és nem is lehet, bármit is teszünk; nem kell állampolgársági vizsgát sem tennünk. Csak el kell fogadnunk, mint egy ajándékot. Ha viszont elfogadjuk, akkor ez láthatóvá válik abban, ahogyan élünk: ahogy gondolkodunk, ahogyan beszélünk, ahogy másokkal viselkedünk, ahogy mennyei országunk uralkodójához viszonyulunk, ahogy beleilleszkedünk a törvényei által megszabott rendjébe. A menny alaptörvénye a szeretet. A vizsga a mindennapi életünk, ahol nem az elméleti, hanem a gyakorlati rész számít igazán. Saját képességeinkkel nem is tudnánk beleilleszkedni ebbe a rendbe, hanem az, aki ezt a polgárjogot megszerezte a számunkra, Jézus Krisztus tesz képessé rá. Úgy, hogy bennünk munkálkodva, a mi tempónkhoz igazodva átalakít minket. Előbb a gondolkodásunkat, a vágyainkat, az indulatainkat, az indítékainkat, az érzelmeinket, az értékeinket és a céljainkat; és amikor visszatér, akkor a testünket is. Már addig is bennünk él ez az ország, akkor pedig majd mi is beléphetünk oda.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Egy ismerős ismerőse

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Mint a villámlás