A megújulás titka
Zsoltárok könyve 80.8 (Szent István Társulati Biblia)
Miben
találhatunk segítséget, amikor úgy érezzük, hogy megújításra, szabadításra van szükségünk? Mind az Ószövetségben, mind az
Újszövetségben újra és újra találkozunk azzal a gondolattal,
hogy az Istennel való találkozás katarzisa, Isten látása munkál
bennünk változást.
Jákób
így fogalmazott: „...láttam az Istent színről színre, és
megszabadult az én lelkem.” 1Móz
32:30
Nikodémus
azt kérdezte Krisztustól, hogyan lehetséges az újjászületés
(vö. Ján. 3.1-9). Krisztus pedig ráirányította figyelmét a
Mózes 4. könyve 21. fejezetében olvasható történetre, amikor a
halálos kígyómarásból az gyógyult meg, aki feltekintett az
érckígyóra, amelyet egy rúdra tűzve emeltek fel a tábor
közepén. Eszerint a bűn halálos mérgétől az szabadul meg, aki
feltekint Krisztusra a kereszten és szemléli őt.
A
37. Zsoltár szerzője arra szólít fel: „Gyönyörködjél az
Úrban, és megadja neked szíved kéréseit” Zsolt.
37.5
Pál
apostol pedig azt írja: „Mi pedig, miközben fedetlen arccal, mint
egy tükörben szemléljük az Úr dicsőségét mindnyájan,
ugyanarra a képre formálódunk át az Úr Lelke által dicsőségről
dicsőségre.” 2Kor.
3.18
Legyen
mai kérésünk a zsoltárossal együtt ez: „...Ragyogtasd ránk
arcod és megmenekülünk.”
Legyen
áldott a napod!