Bízz az Úrban!


„Hagyjad az Úrra a te utadat, és bízzál benne, majd ő teljesíti.”
(37. Zsoltár 5. vers)

Ezt a sort a szövegkörnyezetéből kiragadva sokan úgy értelmezik, hogy nekünk csak imádkoznunk kell, majd a fohászkodás után hátradőlhetünk és várhatjuk, hogy Isten majd mindent elintéz helyettünk.

Csakhogy, az Úrba vetett bizalom nem tétlenség, nem semmittevés, hanem szófogadás, engedelmesség, és Neki szentelt élet:

Bízzál az Úrban és jót cselekedjél; e földön lakozzál és hűséggel élj.” (3.vers)

Kerüld a rosszat és jót cselekedjél, és megmaradsz mindörökké.” (27.vers)

„Várjad az Urat, őrizd meg az ő útját” (34. vers)

De mi van akkor, ha mások nem értékelik szolgálatunkat, ha kihasználják kedvességünket, segítőkészségünket, sőt ha rosszal fizetnek az értük tett jóért?

Nos, erre mondja Dávid: „Ne bosszankodjál az elvetemültekre, ne irigykedjél a gonosztevőkre.” (1.vers), ne akarj bosszút állni magadért, hanem ezt, a bosszúállást „hagyjad az Úrra.”

Ne feledd! Téged az Örökkévaló nem ítélet végrehajtónak hívott el, hanem azért, hogy Sátán támadásainak össztüzében is hűségesen tarts ki Isten mellett és élj úgy, ahogy Ő élt itt e földön, szólj úgy, ahogy Ő szolt, viselkedj úgy, ahogy Ő viselkedett, szeress úgy, ahogy Ő szeret.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Világosság a sötétségben

Gyakorlati teológia