Ma tanulni fogok
Ülök borongós kedvvel a kiságyon, te pedig apró lépteiddel közelítesz a behajtott ajtóhoz, betolod magad előtt, odatipegsz hozzám, és teli szájjal mosolyogsz rám. Mindegy, hogy 10 perccel ezelőtt üvöltöttél pelenkázás közben, mert épp korlátoztam a mozgásteredet, és ez neked végképp nem tetszett. Mérges voltál. Nagyon. De most már itt vigyorogsz, és találtál magadnak egy új játékot. Ki-be tologatod az ajtót, egyszer kikukucskálsz a nappaliba, egyszer vissza hozzám. Arcodról soha nem tűnik el a mosoly, akárhányszor rám nézel. Hiába, élvezed az életet.
Mindennek tudsz örülni. Nevetsz és ugrabugrálsz, amikor hazajön a nővéred az oviból, vagy apa a munkájából. Örülsz, bármilyen ebédet teszek eléd, mert végre te is kaphatsz abból, amit mi eszünk. Örülsz egy pohár víznek, mert olyan jó móka egyedül inni. Örülsz egy játéknak, amit épp feléd nyújt valamelyikőnk. Örülsz, ha hintába ülhetsz, vagy ha végre kimegyünk sétálni. Örülsz, amikor felébredsz, és előtted áll a nap tele felfedezésre váró csodákkal, és örülsz, amikor este végre beülhetsz a fürdőkádba pancsolni egyet.
Mindegy, hányszor estél el aznap, te felállsz, és mész tovább, miután megnyugodtál. Mindegy, hogy ízlett-e a tegnapi ebéd, te kész vagy megkóstolni azt, amit eléd teszek. Mindegy, hogy épp veszekedtetek a testvéreddel az előbb egy játék felett, a következő pillanatban már vele együtt nevetsz.
Utánoznom kellene téged. Mert ma nem tudok örülni. De nézlek, és tanulok tőled. Tanulok nyitottságot. A világra, az új dolgokra, a következő pillanatra, mert annyi titkot tartogat. Tanulok bizalmat. Bizalmat Istenben, hogy tudja, mit akar velem, és Ő sosem hibázik. Tanulok kapaszkodni. Isten kezébe. Mert Ő megtart, és ha én nem akarom, nem enged el sosem. Kapaszkodni Belé, mert egyedül nem megy, mert csak Benne nyer értelmet az élet.
Tanulok keresni, kutatni. Keresni az élet csodáit, a nyilvánvalókat és a rejtetteket. Kutatni az apró örömöket, melyeket Isten helyezett az utamba, hogy mosolyt csaljon velük az arcomra. És tanulok örülni a legapróbb dolgoknak is. Tanulom meglátni az Ő kezét mindenben. Azt, hogy Ő bármi rosszból, ami történt, valami jót tud kihozni.
Ma, ha nekem nem is sikerülne, tudom, neked sikerül. Te örülsz szinte minden pillanatban. Ma téged nézlek, és tőled tanulok örülni, és hálát adok érted Istennek, hogy ránk bízott, és megajándékozott minket veled.
