A szerető Isten szabadítása
„Hanem mivel szeretett
titeket az Úr, és hogy megtartsa az esküt, amellyel megesküdt volt a ti
atyáitoknak; azért hozott ki titeket az Úr hatalmas kézzel, és szabadított meg
téged a szolgaságnak házából, az Egyiptombeli Fáraó királynak kezéből.”
Bár
nem tudunk sokat az özönvíz előtti világról, de biztos, hogy gazdagabb, nagyobb
tudású, jobb faipari szakértelemmel rendelkező emberek is éltek ott és akkor,
mint Noé. Tehát jöhet a kérdés; Akkor miért éppen őt választotta az Isten?
Aztán ott van Ábrahám. Nem kérdés, hogy jómódú volt, de biztos
voltak nála is tehetősebbek, olyanok, akiknek nem egy-két, hanem 10-15 gyermeke
(lásd; Jób) is volt, akik tovább vihették volna az áldásokat. Mégis az Örökkévaló
valamiért Ábrahámot választotta.
És ott a nép; rabszolgák sokasága, szemben a sokkal hatalmasabb, az
ókori világot meghatározó nagy civilizációkkal (Egyiptom, Babilon, Kína, stb.) szemben.
Miért éppen őket választotta és szabadította ki ’erős és kinyújtott’ karral az
Úr?
És folytathatnánk: nem volt a Messiás számára jobb hely Izraelben,
mint Názáret? Nem volt alkalmasabb házaspár, mint József és Mária? Nem voltak
képzettebb és tanítványnak alkalmasabb személyek, mint az egyszerű halászok
Péter, András, János, Jakab? Miért kellett a csapatba Simon a zelóta? Vagy Lévi
a vámszedő? Miért kellett befogadni az önjelölt Júdást? Az egyházat üldöző, ’a
bűnösök közt első’ Saulról pedig már ne is beszéljünk!
Ha
végignézzük a Szentírás hőseit, azt kell mondjuk, hogy még az sem igaz minden
esetben, hogy a többi emberhez képest sokkal nagyobb hittel rendelkeztek, hogy sokkal
jobbak, erkölcsösebbek lettek volna.
Ami
viszont, minden esetben ott szerepel a kiválasztottságuknál; „kegyelmet talált”
(1Móz.6:8); „kegyelmet találtál” (Luk.1:30)’; „szeretett titeket az Úr” (5Móz.7:8)
„és az Ő teljességéből vettünk mindnyájan kegyelmet is kegyelemért” (Ján.1:16)
Így,
amikor ma az egyiptomi szabadulásról olvasok, az én kérdésem nem az, hogy miért
pont ők lettek a kiválasztottak, hanem, hogy miért pont engem szólítottál meg
Uram? Hiszen, én sokkal türelmetlenebb vagyok, mint Ábrahám, sokkal
indulatosabb vagyok, mint Mózes, sokkal jobban kapkodok és ígérgetek és
tagadlak meg, mint Péter, sokkal hitetlenebb vagyok, mint Tamás, sokkal…
Majd,
elhallgatok és csak olvasom: hogy hitetlenségem
és hűtlenségem ellenére „Messzünnen is megjelent nékem az Úr, mert örökkévaló
szeretettel szerettelek téged, azért terjesztettem reád az én irgalmasságomat.
(Jer.31:3)