Az én birodalmam...


Minden embernek van birodalma, egy tér, egy hely az időben ami felett rendelkezik, ami felett hatalmat gyakorol...

Ilyen hely például az otthonunk.
Biztosan hallottuk már: "Az én házam, az én váram!" - és ez igaz is. Minden embernek megvan a joga ahhoz, hogy a saját otthonában azt tegyen, amit csak akar, ha nem sért vele törvényt, vagy családtagjait. Fontos, hogy legyen egy hely a mi számunkra, ahol békességünk van, ahol önmagunk lehetünk, ahol elfogadnak és olyannak szeretnek minket amilyenek vagyunk, ahol a kívánságaink teljesednek, ahol biztonságban vagyunk. Itt ismerjük a legjobban a szabályokat, amit be is tartunk és be is tartatunk. Az otthon a személyes befolyásunk elsődleges helye, általában attól függően, hogy hol a helyünk a családban. Ez a befolyás mindenképpen érettük való felelősséggel jár. 

A személyes tér.
Ugyanakkor még az otthonunkon belül is szükségünk van egy személyes térre, ami csak a miénk, ahová csak az léphet be, akit beengedünk és ott mi vagyunk az urak. Ez a mi felségterületünk, itt mi jelöljük ki a határokat és az történik, amit mi szeretnénk. Ez a hely lehet olyan belső tér, ahol a meghittséget éljük meg szeretteinkkel, vagy akár saját magunkkal is. Itt leginkább önmagunk felett gyakorlunk hatalmat az által, amit ott teszünk. A személyes terünk lehet a belső elmélyedés tere, az álmodozásé vagy a tervezgetésé is. Itt kerülhet sor az imára, az Ige olvasására. Itt történik a felelősség hordozása önmagunkért.

A tágabb környezet.
Befolyásunk messzebbre is elér, el a szomszédokig, a barátokig, ismerősökig is. Minden tettünkkel, szavunkkal befolyásolunk őket. Ez talán a legnagyobb felelősség, de itt is próbáljuk meg leginkább hordozni azt. Megmutatkozik ez a viselkedésünkben.

Amikor Dárius király megtapasztalta az Isten hatalmát, befolyását a saját területén, elhatározta, hogy igyekszik a legjobban hordozni saját felelősségét a birodalma felett. Ő nem csak önmagának, családjának és minden ismerősének tartozott ezzel, hanem minden polgárának, aki szolgálta őt. A következőképpen igyekezett hordozni ezt a terhet:

"Akkor Dárius király ezt írta a birodalmában lakó különböző nyelvű népeknek és nemzeteknek: Békességetek növekedjék! Elrendelem, hogy birodalmam minden tartományában rettegve féljék Dániel Istenét! Ő az élő Isten, aki megmarad mindörökké. Az ő királysága megdönthetetlen, uralkodása végtelen. Ő megment, megszabadít, jeleket és csodákat tesz égen és földön. Ő mentette meg Dánielt is az oroszlánok karmából."
Dániel 6,26-27
Te hogyan hordozod? 

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hívd meg a lelkészed egy sörre!

Világosság a sötétségben

Gyakorlati teológia