Vigyázzatok!
„Amit pedig nektek mondok, azt mindenkinek mondom:
Vigyázzatok!”
Márk evangéliuma 13:37
Jézus sokszor beszélt második eljövetelének körülményeiről,
előzményeiről, és az erre való felkészülésről. Volt, hogy példázatokban szólt,
de alapvetően nyíltan beszélt arról, hogy visszatérése előtt a világ minden
mással el lesz foglalva, csak azzal nem, hogy őt várják. Akik nem
hittek/hisznek benne, azoknak nem is mond sokat ez a felhívás: „vigyázzatok”.
Az útra készülő ember kiadja szolgáinak a feladatot, majd
elmegy, de nem mondja meg pontosan meddig lesz távol. Jézus arról beszél
példázatában, hogy mivel senki nem tudja visszatérésének idejét, mindig ébernek
kell lenni. Mit jelenthez az éber vigyázás? Mi a baj azzal, ha valaki a
várakozás közben elalszik?
A szolgák tudják a dolgukat, de úgy tűnik, hogy az elhúzódó
várakozás közben megfeledkeznek kötelességükről, vagy tudatosan elhanyagolják
azokat. Úgy kezdenek el viselkedni, mintha soha nem lenne számonkérés. Máté azt
is feljegyzi (Máté 24:45-51), hogy a gonosz szolga így gondolkodik: „Késik az
én Uram, és szolgatársait verni kezdené, és együtt enne és inna a részegekkel…”
Ezzel ellentétben az „okos” szolgát munkában találja Ura, mikor megérkezik.
Azért kell vigyázni, nehogy túlzottan magabiztosan legyünk,
miközben elhanyagoljuk mindennapi kötelességeinket. Aki elérhetetlen távolságba
teszi Jézus eljövetelét, nem érzi kellőképpen tettei súlyát, „elalszik” – abban
az értelemben, hogy nincs tudatában a körülötte lévő valóságnak.
A várakozás a jellemünket, és Jézushoz, és egymáshoz való
viszonyunkat is nyilvánvalóvá teszi. Aki úgy él, mintha nem lenne advent és
ítélet, valójában nem hisz igazán a visszatérő Megváltóban, ezért nem is várja
őt.
Középiskolás koromban a tanműhelyben néha magunkra maradtunk
osztálytársaimmal. A tanár kiadta a feladatot, majd kiment egy időre. Ekkor
látszott igazán, hogy ki veszi komolyan a tanárt, és a feladatát. Volt, aki
szépen tette, amit kellett, mások elkezdtek egymással szórakozni, és voltak,
akik megfogtak egy szerszámot, hogy ha megjön a tanár, úgy tűnjön, mintha nagy
munkában lennének. Ezek a pár perces távollétek sok mindent elárultak rólunk.
Jézus eljövetelét nemzedékek sora várta. Hol türelemmel és
szolgálva, hol megfeledkezve róla. Hiszem, hogy már nem kell sokat várni. Addig
is éljünk úgy, mintha bármelyik pillanatban itt lehetne!
