Ízlés dolga

„Mind a halál, mind az élet a nyelv hatalmában van, és amiképpen kiki szeret azzal élni, úgy eszi annak gyümölcsét.”

 (Példabeszédek könyve 18. fejezet 21. vers)

“Egy építkezésen, amikor megszólalt a jelződuda, a munkások egy kupacba letelepedtek, hogy megebédeljenek. Sam minden alkalommal kinyitotta az ételhordóját és panaszkodni kezdett: - Hogy a ménkű verje meg! Ez nem lehet igaz, már megint mogyoróvajas-lekváros kenyér. Utálom a mogyoróvajas-lekváros kenyeret!

Sam minden nap siránkozott a szendvicse miatt. Teltek a hetek, és a többi munkást már kezdte idegesíteni ez a nyafogás. Végül az egyik társa így szólt: - Az ég szerelmére, Sam! Ha utálod a mogyoróvajat és a lekvárt, miért nem mondod meg az asszonynak, hogy valami mást készítsen?
- Milyen asszonynak? – felelte Sam. – Nincs feleségem, magam készítem a szendvicseimet.” (Dan Millman – A békés harcos útja)

Bizony, míg a jó dolgokat automatikusan saját sikerünknek könyveljük el, és a rosszért mindig mást szoktunk okolni. Jó lenne, Sam-hez, és Salamonhoz hasonlóan belátni; Mindannyian magunknak készítjük a szendvicseinket ebben az életben.

Mindenki annak gyümölcsét eszi, amit szeret. S mindegy, milyen álarcot próbálsz magadra húzni, az adott szituációban, - akár Pétert a tagadás estéjén - a te beszéded, az arckifejezésed, a viselkedésed úgyis elárulja, milyen az ízlésed, azaz ki vagy valójában.

Alap a savanyú unott pofa, hogy már megint dolgozni, tanulni kell; ez fűszerezve fanyar humorral, itt-ott csípős beszólással, s mindez leöntve a látszat kedvéért mézes-mázas édeskés sziruppal?  

Még belegondolni is rossz, milyen iszonyú íze lehet egy ilyen össze-vissza ételnek! Persze, ízlés dolga… Ha szereted, egyed, de ne csodálkozz, ha mások elmenekülnek mellőled.

Viszont, ha nem szeretnél magad körül keserű szavaiddal rombolni, másokat megbántani, Jézusnál van megoldás. Nem a szóbeli böjt, azaz a némasági fogadalom, hanem a probléma gyökerét, az ízlésedet tudja és akarja átformálni. „a szívnek teljességéből szól a száj.” (Máté 12:34).

Nem tudom, te milyen szendvicset csomagolsz magadnak mára, hogy mindezt jó étvággyal fogyasztod-e el. De azt tudom, hogy Jézustól azt kérem: „Tiszta szívet teremts bennem, oh Isten” (Zsolt.51:12)