Krisztusban maradni
„Maradjatok
én bennem és én ti bennetek. Miképpen a szőlővessző nem teremhet gyümölcsöt
magától, hanemha a szőlőtőkén marad, akképpen ti sem, hanemha én bennem
maradtok. Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők; Aki én bennem marad, én pedig
ő benne, az terem sok gyümölcsöt: mert nálam nélkül semmit sem cselekedhettek.”
(János evangéliuma 15. fejezet 4-5. vers)
"Én vagyok a Szőlőtő, ti a szőlővesszők" (Jn 15:5) - mondotta
Krisztus tanítványainak… Krisztus azt mondta, hogy a vessző összeköttetése a
szőlőtővel képviseli azt a kapcsolatot, amelyet nekik fenn kell tartaniuk vele.
A vesszőt beoltják az élő szőlőtőbe, és annak rostjai összeforrnak
a rostokkal, erei az erekkel, s így a szőlőtő részeivé lesznek. A szőlőtő élete
a szőlővessző életévé válik. Így a bűnökben és vétkekben halott lélek új életet
kap, a Krisztussal való kapcsolat útján. Krisztusban, mint személyes
Üdvözítőben való hit által formálódik ki a Krisztussal való egység. Ha a bűnös
egyesíti gyengeségét Krisztus erejével, ürességét Krisztus teljességével,
törékenységét Krisztus mindent elhordozó erejével, akkor egy értelemre jut
Krisztussal.
Ezt a Krisztussal való egységünket, amely egyszer kialakult, fenn kell tartanunk… Ez nem véletlen kapcsolat, nem valami alkalmi összeköttetés. A vessző, részévé válik az élő szőlőtőnek. Az élet, az erő és a termékenység hatása a gyökértől a vesszőkig akadálytalan és állandó. A vessző nem maradhat élő a szőlőtőtől elválasztva.
Jézus ezzel azt fejezte ki: többé ti sem lehettek nélkülem. Azt az
életet, amelyet tőlem kaptatok, csak a velem való folytonos közösségben
őrizhetitek meg. Nálam nélkül nem győzhettek le egyetlen bűnt sem, s nem
állhattok ellent a kísértéseknek.
A Krisztusban maradás, Lelkének az állandó birtoklását jelenti, azt, hogy életünket minden feltétel nélkül átadjuk az ő szolgálatára. A kapcsolat csatornáját mindig nyitva kell tartani az ember és Isten között.
Az mutatja meg, hogy valóban kapcsolatban vagyunk-e Krisztussal, hogy milyen a jellemünk és a magatartásunk. Ha nem termünk gyümölcsöt, akkor nem vagyunk igazán élő szőlővesszők, Krisztustól való elkülönülésünk olyan romlást foglal magába, amely éppen olyan teljes, mint amit a halott vessző ábrázol…
Isten általunk akarja kinyilvánítani saját lényének a szentségét, a jóakaratot és irgalmasságot. Az Üdvözítő mégsem azt parancsolja nekünk, tanítványainak, hogy a gyümölcstermésért munkálkodjunk. Jézus csak azt mondja nekünk, hogy maradjunk őbenne…
Krisztus élete bennünk is ugyanazt a gyümölcstermést hozza, ami
Őbenne látható volt. Krisztusban élve, Krisztushoz tartozva, Krisztus által
támogatva, táplálékunkat Krisztustól szerezve, Krisztus életéhez hasonló
gyümölcsöket terem a mi életünk is." (E.G. White: Jézus élete 'Ne
nyugtalankodjék a ti szívetek' c. fejezetéből)