Egy az Isten
„Mert egy az Isten, egy a közbenjáró is Isten és emberek
között, az ember Krisztus Jézus, Aki adta önmagát váltságul mindenekért, mint
tanúbizonyság a maga idejében.”
(Timótheushoz írt első levél 2. fejezet 5-6.vers)
Kína kis vidéki falujában
egy misszionárius hirdette az evangéliumot. Estéről estére egyre többen jöttek
és hallgatták bizonyságtételét, míg az egyik este egy a többieknél jobban
öltözött, intelligens kinézetű ember felállt és azt kérdezte:
- Uram, már vagy
háromszor hallottam önt prédikálni és mindig ugyanarról beszél. Nem
gondolkodott még azon, hogy változtatni kéne a szövegén? - Mégis mire gondol,
mit kéne megváltoztatnom? - kérdezett vissza a misszionárius.
Hát a „Jézus Krisztust”.
Mert mindig vagy a Jézus Krisztus életéről, csodáiról beszél, vagy mindig a Jézus
Krisztusnál lyukad ki, hogy mit tett az ön életében meg ilyesmi. Szóval, javaslom,
beszéljen most már valaki másról.
Rövid szünet után
misszionáriusunk így szólt: - Uram, mielőtt válaszolnék, megkérdezhetem, mit
evett ma vacsorára? – Hát főtt rizst, mivel a rizsföldön dolgozom.
- És mit evett tegnap?
– Tegnap is rizst ettem, - volt a válasz - sőt holnap is azt fogok enni.
Ugyanis annyira megszoktam és annyira szeretem a rizst, hogy már nem is tudnék rizs
nélkül élni. Ez olyan, mint maguknak a kenyér.
- Na, látja – válaszolt
a misszionárius - én meg a „Jézus Krisztussal” vagyok így, hogy nem tudok
nélküle élni! Egyedül Ő az élet rizse számomra és nincs más!
Mai Igénk üzenete: Minden istenpótlék (földi célok, sikerek, hírnév,
vagyon) olyan, mint a mai előrekészített, instant táplálékszerű szerek, melyek pillanatnyi
szellemi jóllakottságérzetet nyújtanak ugyan, de sosem adnak igazi lelki békét.
Miért adnál
„pénzt azért, ami nem kenyér,
és gyűjtött kincseteket azért, ami meg nem
elégíthet? Hallgassatok, hallgassatok reám, hogy jót egyetek, és gyönyörködjék
lelketek kövérségben.” (Ézs. 55:2)
„Térjetek én hozzám, hogy megtartassatok
földnek minden határai, mert én vagyok az Isten, és nincsen
több!” (Ézs. 45:22)