Isten bátorító ígérete!
Ne
félj, mert én veled vagyok, ne csüggedj, mert én vagyok Istened! Megerősítelek,
meg is segítelek, sőt győzelmes jobbommal támogatlak. Megszégyenülnek és
gyalázatra jutnak mindazok, akik gyűlölnek téged. Semmivé lesznek,
elpusztulnak, akik veled perbe szállnak.
Ézsaiás próféta
könyve 41. fejezet 10-11. verse
Az Isten ígérete az ember
számára: „ne félj”. Óh, mi is hányszor és hányszor kiáltunk fel Atyánkhoz,
azért mert igazságtalanul bántak el velünk, mert kihasználták
jóhiszeműségünket. Erre a vigasztalás, hogy azok, akiket az Isten megsegít,
akik kérik ezt és vágynak erre, hogy az Isten megerősíti az övéit, és az
ellenszegülőket pedig megdorgálja.
Nem szabad azonban szem elől
tévesztenünk azt, hogy a kárörvendésre ez nem feloldó jel, mert akkor mi magunk
sem válunk különbekké, mint úgynevezett ellenségeink. Ne kívánjuk embertársaink
iránt (felebarátaink) iránt rosszat, még csak ne is gondoljunk rosszat felőlük,
mert a bíráskodás, és az ítélkezés nem a mi dolgunk. Mi csak azzal
foglalkozzunk, ami a feladatunk, menni előre, becsülettel végezni munkánkat,
tanulmányainkat. Célunk legyen, hogy világítsunk embertársaink előtt, és áldjuk
azokat, akik minket átkoznak.
Szeretném megkülönböztetett
szeretettel ajánlani ezeket a bibliaverseket azok számára, akik most kezdik az
iskolát, új munkahelyet, új környezetbe kerülnek. Nem mintha azok számára nem
lenne bátorító, akik viszonylag kiegyensúlyozottabb körülmények között élnek,
hiszen az mindennapi életben is találkozunk számtalan kihívással, amelyre
gyógyír ez az ige.
Legyen példa előttünk József
története (Mózes első könyve 37-50. fejezet). Tanulságokban rendkívül gazdag
történetet olvashatunk itt a Szentírásban, de most csak egy mondatot szeretnék
kiemelni belőle. „Ti rosszat gondoltatok ellenem, de Isten azt jóra gondolta
fordítani…” (1Móz.50,20). Sose gondoljuk, Isten nem látja életünket, sorsunkat,
ne féljünk, hogy egyedül kell lennünk. Amikor úgy érezzük, hogy minden és
mindenki ellenünk van, amikor mások fájdalmat okoznak nekünk, az Isten az, aki
bennünket megerősít, és jóra fordítja mindazt, ami pillanatnyilag sötétségnek
tűnik.