Mindent betöltő szeretet
„A
szeretetben nincs félelem, sőt a teljes szeretet kiűzi a félelmet,
mert a félelem gyötrelemmel jár, aki pedig fél, nem lett
tökéletessé a szeretetben.”
1János 4:18
Milyen
istenképed van? Ha Istenre gondolsz, mi jut róla eszedbe? Félelmet
kelt benned az ítélet, a világ végének gondolata?
Tom
Whright anglikán lelkész Oxfordban dolgozott káplánként. Úgy
döntött, minden első éves egyetemi hallgatót meglátogat, és
meghívja istentiszteleti alkalmaikra.
Nagyon
sok diák azonban, miután illedelmesen végighallgatta a lelkészt,
azt mondta: „Köszönöm, lelkész úr, hogy elfáradt hozzám, de
el kell mondanom, hogy nem fogunk találkozni a templomban.”
Amikor
rákérdezett, miért nem, akkor az újdonsült hallgató így
nyilatkozott: „Mert nem hiszek Istenben.”
A
kudarcok sorozata elgondolkodtatta a lelkészt. Legközelebbi
látogatásán nem elégedett meg a kapott válasszal, hanem tovább
kérdezett: „Melyik Istenben nem hiszel?”
„Abban,
válaszolta a hallgató, akit hatalmas szakállal ábrázolnak, a
felhőkön ül, a mennyben lakik, tüzes nyilával lecsap az emberek
közé és megbüntet, ha rosszat teszek, ha pedig jót, akkor
megjutalmaz. Tom Whrite végighallgatta az újonnan érkezőt majd
ezt mondta: „Érdekes. Ebben az Istenben én sem hiszek. Én abban
az Istenben hiszek, aki Jézus Krisztusban kinyilatkoztatta magát.
Ez Isten szeretetének legnagyobb bizonyítéka.”
A
középkor emberét rettegésben tartotta a kegyetlen Isten képe. Ez
okozta Luther Márton gyötrödéseit is. Isten ígéje azoban
felcsillant előtte és megbizonyosodott arról, hogy Isten a
szeretet és ez eloszlatta félelmeit.
Ismerjük-e
a szeretet Istenét személyesen? Elég időt töltünk-e vele? A
fenti képlet szerint félelmeink száma jó mutató lehet.
Beszélgessünk
ma is vele és mondjuk el neki félelmeinket, melyek gyötörnek
bennünket, s kérjük töltsön be teljesen szeretetével!